142 éve hunyt el Charles Darwin

142 éve hunyt el a hagyományos világképet alapjában felforgató, az evolúció elméletét kidolgozó angol természettudós, Charles Darwin.

1809. február 12-én született. Először orvosnak készült, később teológiát tanult, majd érdeklődése a geológia és a botanika felé fordult.

Huszonkét évesen egy földkörüli expedíció lelkes, de tapasztalatlan tagja lett, az út során szakadatlanul gyűjtött, rendszerezett. Híres és elismert természettudósként tért haza, de a Biblia tanaiba és a fajok állandóságába vetett hite megingott.

Hazatérve megházasodott. A precíz tudós táblázatba foglalta a lépése mellett és ellen szóló érveket, s mivel a mérleg serpenyője kicsit a házasság felé billent, a keresgélést mellőzve unokahúgát választotta.

1839-ben visszavonult a nyilvános szerepléstől, élete végéig magányos remeteként élt London környéki otthonában, egy különös betegségtől kínozva. Orvosai trópusi fertőzésre gyanakodtak, utólag úgy tűnik, pánikbetegség gyötörte. A mélyen vallásos Darwin vélhetőleg evolúciós elmélete súlyos világnézeti következményeitől rettegett.

Darwin az útja során gyűjtött állatokat vizsgálva rájött, hogy a fajok átalakulhatnak egymásba, s helytől és kortól függően változnak. Nemcsak a fajok közti, hanem a fajon belüli, egyedek közötti versenyt is észrevette; tőle híresült el a "küzdelem a létért" kifejezés. Elmélete szerint egy populációban a természetes kiválogatódásnak, szelekciónak van döntő szerepe: az adott körülményekhez jobban alkalmazkodó egyednek nagyobb esélye van a fennmaradásra és a szaporodásra. Ha az előnyös tulajdonságok a szaporodás során átadódnak, idővel túlsúlyba kerülnek és új faj jön létre.

Darwin sokáig húzódozott attól, hogy publikálja túl radikális, a korabeli törvények alapján akár büntethető nézeteit. A fajok eredete természetes kiválasztódás útján, avagy a létért való harcban előnyhöz jutott fajták fennmaradása című könyve 1859. november 24-én jelent meg. Központi gondolata, hogy az élővilág fejlődése a természet állandó változásának és átalakulásának természetes következménye, a különböző fajok és a fajokon belüli változatok létrejötte a körülöttük lévő élő és élettelen környezet kölcsönhatásával magyarázható.

Legalapvetőbb állításai ma már teljeskörűen elfogadottak, viták csak Darwin elméletének részletei körül zajlanak.

A fajok eredete akkor óriási vihart kavart, támadták a bibliai világteremtés és az isteni beavatkozás hívei. Darwin 1865-ben megkapta ugyan a Royal Society kitüntetését, de nem evolúciós elméletéért, hanem egyéb érdemeiért.

A tudóst ennek ellenére semmi nem téríthette el igazától, sem lelkesedés, sem megbotránkozás, sem dicsőség. További műveiben A fajok eredetét folytatta, életének utolsó évtizedében elsősorban botanikai kutatásokat végzett, ekkor már nagy tisztelettől övezve.

1882. április 19-én halt meg. A westminsteri apátságban a brit nagyságok között temették el.

Az MTI nyomán