180 éve született Herman Ottó, az utolsó magyar polihisztor

Herman Ottó, az utolsó magyar polihisztor címmel négyrészes dokumentumfilm készült életéről. Kázsmér Kálmán alkotását június 27-től heti rendszerességgel vetítik majd a Duna Televízió.

A 180 évvel ezelőtt, 1835. június 26-án a felvidéki Breznóbányán született Hermann Ottó ezerarcú tehetség volt, nem véletlen, hogy népszerűsége, megbecsültsége a mai napig töretlen.

Herman Ottó mintegy 1140 tételből álló bibliográfiájában elsősorban zoológiai, néprajzi, régészeti, nyelvészeti témájú tudományos munkák szerepelnek. Ezek közül kiemelkedik A madarak hasznáról és káráról című, ízes stílusban írt munkája, valamint a magyar halászatról szóló, saját ábrákkal illusztrált könyve. Megírta egyebek mellett a magyar állattartás történeti összefoglalóját és szakszótárát, rendszerezte Magyarország teljes pókfaunáját.

Vitatott elméletét, miszerint a Kárpát-medencében is létezett őskori kultúra, a későbbi kutatások igazolták. Felvidéki német származása ellenére gyermekkorától a magyar nemzethez tartozónak vallotta magát, nevét magyarosította, haláláig a nemzet érdekében aktív előadó és közszereplő volt.

Az „utolsó magyar polihisztor” címet többekre ráakasztották már, ő azzal érdemelte ki, hogy – bár tanulmányait középfokon megszakította – sokirányú munkásságával maradandó értékeket hagyott az utókorra.

„Zoológusként a sáskákat, pókokat, madarakat és vonulásukat tanulmányozta, a halakat kutatta, néprajztudósként a halászat és a pásztorkodás témája izgatta, ezeket ősmesterségekként értékelte, kiváló ősrégészként felismerte a bükki ősemberleletet, ennek elismertetéséért legalább olyan heves harcot vívott, mint nyelvészként a nyelvújítók túlkapásai ellen. E csaták közti „békeidőkben” azon dolgozott, hogy a halászat és a pásztorkodás nyelvkincsét, a népnyelv kifejezéseit gyűjtse. A létező magyar kifejezéseket a tudományos nyelvbe is beemelje. Mindemellett pályáján fontos szerep jutott a publicisztikának, az ismeretterjesztésnek, a fényképészetnek, valamint a művészi színvonalú természet- és néprajzi hitelességű hangszerábrázolásoknak” – emlékezik meg Hermann Ottóról a Nemzeti Környezetügyi Intézet.

Munkásságát és életművét tavaly kulturális programok, tematikus kiállítások és előadások segítségével a halálának 100. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév mutatta be.