58 éve indult az első nő az űrbe
Az űrverseny kezdetén a Szovjetunió egyértelmű fölényben volt az Egyesült Államokkal szemben. 1957-ben a szovjetek állították pályára az emberiség első űreszközét, a Szputnyik–1-et. 1961. április 12-én pedig útjára indult a Vosztok–1 űrhajó fedélzetén az első űrhajóssal, Jurij Gagarinnal. Ebbe a sorba illeszkedett az első női kozmonauta, Valentyina Tyereskova világűrbe küldése is, ami végül 1963. június 16-án történt meg.
Valentyina Tyereskova 1937-ben született egy Volga menti faluban, 270 kilométerre Moszkvától. A belarusz felmenőkkel rendelkező lány kétéves volt, amikor az apja meghalt a finnek ellen vívott téli háborúban. Csak tízévesen kezdett el iskolába járni, később gumiabroncs -és textilgyárban is dolgozott, de közben tanult is. Már fiatal lányként is érdeklődött az ejtőernyőzés iránt, 1959-ben ugrott először. Ez az ejtőernyős tapasztalata volt az, ami miatt részt vehetett az első női kozmonauta kiválasztási folyamatában.
Miután Gagarin feljutott az űrbe, a szovjetek megtudták, hogy az amerikaiak már elkezdték a női űrhajósok kiképzését. Mivel nem akarták hagyni, hogy az első nő az űrben amerikai legyen, ezért gyorsan elkezdték a felkészülést.
A szovjetek által meghatározott feltételek alapján 30 évnél fiatalabb, 170 centinél alacsonyabb és 70 kilogrammnál könnyebb nőket kerestek. 400 jelentkezőből először 58-ra, majd 23-ra, végül öt főre szűkítették a mezőnyt.
Az öt fő több hónapos képzésen vett részt, melynek során többek között a MiG–15-ös vadászrepülőgépek pilótáinak tréningjét is elvégezték. Végül Tyereskovát választották, aminek maga Hruscsov is örült, mert a téli háborúban meghalt földműves apja miatt propaganda szempontokból is kedvező jelölt volt. A tartalék pilóta Irina Szolovjova lett, aki űrruhába öltözve végig készen állt arra, hogy ha valami történne Tyereskovával, akkor átvegye a helyét.
Érdekesség, hogy Tyereskova – követve a Gagarin által megkezdett tradíciót – első nőként szintén lepisilte annak a busznak a kerekét, ami a kilövőállásra szállította őt.
Az első űrhajósnőt végül 1963. június 16-án a Vosztok–6-tal lőtték fel, hívóneve Csajka, azaz Sirály volt. A Föld körüli pályára állás tökéletesen sikerült, ezzel hivatalosan is Tyereskova lett az első nő a világűrben.
„Itt Csajka beszél. Minden rendben. Látom a horizontot. Az ég kék egy sötét csíkkal. Gyönyörű a Föld… minden jól halad” – mondta a rádióba a kilövés után.
A kilövés két nappal követte a Vosztok–5-öt, mivel az első női űrrepülés küldetésének célja volt az is, hogy a két űrhajó közös repülést hajtson végre.
Ezenkívül még az űrrepülés feladata volt az emberi szervezetre ható tényezők vizsgálata, fizikai és biológiai kísérletek elvégzése és a Föld felszínének és légkörének megfigyelése is.
Tyereskova a küldetés során kétoldalú rádiókapcsolatott tartott fenn a földi irányító központtal és a Vosztok–5 fedélzetén Valerij Bikovszkijjal is. Több alkalommal is helyszíni televíziós közvetítést tartottak az űrhajók fedélzetéről. 48-szor kerülte meg a Földet 2 nap, 22 óra és 50 percig tartó repülése során, mielőtt június 19-én visszatért volna.
A Vosztok-programban megszokott módon az űrhajósnő 6 kilométer magasan katapultált a kabinból, és ejtőernyőn ereszkedett le. Bár biztonságban leszállt a kazahsztáni pusztában, az orra megzúzódott.
A korábbi leszállásokhoz hasonlóan helybeli falusiak találták először meg, akik segítettek neki kiszabadulni az űrruhájából. Annyira utálta az űrételeket, hogy evett is egyet velük. Ez az étkezés amúgy tilos lett volna számára, és meg is szólták érte, mert ezzel a repülés utáni egészségügyi vizsgálatokat megzavarta.
A sikeres űrrepülés után nagyon népszerűvé vált az első női űrhajós az egész világon, megkapta a Szovjetunió Hőse kitüntetést, és több országba hívták meg, mint bármelyik másik szovjet űrhajóst.
1963 és 1970 között 42 külföldi útja volt, természetesen Magyarországon is járt. Érdekesség, hogy amikor 1964-ben az Egyesült Királyságba utazott, és találkozott II. Erzsébettel, akkor ő és a királynő is terhes volt. Népszerűségéhez az is hozzájárult, hogy világszerte sokan a női egyenjogúság szimbólumának látták.
Tyereskova nem csak az első női űrhajós, máig a legfiatalabb, aki kijutott az űrbe, és máig az egyetlen, aki egyszemélyes űrhajóban tette ezt meg. 1982-ig, közel húsz évig nem is járt nő az űrben a repülése után.
Bár később nem jutott ki az űrbe, sokáig dolgozott Csillagvárosban az új űrhajósok kiképzőjeként. 1977-ben doktorált repülőmérnöki területen, 1995-ben pedig dandártábornoki rangot kapott.
„Az apám az országunk védelmében halt meg, az anyám három gyereket nevelt fel. Mi tudjuk, mit jelent a háború keserűsége. Nem akarunk több háborút” – mondta Tyereskova a második világháborús német támadás 22. évfordulóján. Az első női űrhajós máig nagyon népszerű hazájában. Aktív az ország politikájában, jó kapcsolatot ápol Putyin orosz elnökkel, 2011-től az Egyesült Oroszország képviselője az orosz parlament alsóházában, a Dumában.
Forrás: hirado.hu