A betlehemezés eredete

A betlehemezés a karácsonyhoz kötődő magyar népszokás. Több szereplős dramatikus játék, a legnépszerűbb karácsonyi paraszti misztériumjáték, pásztorjáték.

A népszokásban két hagyománykör ötvöződik: a kereszténység előtti pogány és antik gyökerű képzetek, valamint az ünnep keresztény jellegéből fakadó szokások. Neve a bibliai Betlehem városából ered. A népszokás célja a gonosz ártó szellemek elűzése zajkeltéssel, jelmezek, álarcok viselésével.

A középkori Magyarországról a betlehemezésre történő utalás nem maradt fenn. Az első magyar szövegek a XVII. századból származnak, és iskolai előadás céljára készültek. A 19–20. században már paraszti betlehemezésről beszélünk, mert magyar népszokásként a falvak életében maradt meg.

A betlehemezés a legismertebb és legelterjedtebb karácsonyi népszokások közé tartozik. Az egész Kárpát-medencében ismerik. A paraszti betlehemezés középpontjában a betlehemi pásztorok párbeszédes, énekes játéka áll. A dramatikus játék fő eleme a pásztorjáték, amely a három pásztor, köztük a nagyothalló öreg tréfás párbeszédére épül. A betlehemezés fő kelléke a templom alakú betlehem, amelyben a Szent Család látható. A pásztorjáték szereplői: a kis templomot vivő két angyal, három pásztor, ami egyes vidékeken kiegészül több szereplővel. A szereplők ma is eljátsszák a Jézus születéséről szóló bibliai történetet, majd átadják ajándékaikat, jókívánságaikat. Ezután a háziak megvendégelik őket.

Kárpátalján máig fennmaradt e szép szokás. Igaz, néhol kissé modern elemekkel tarkítva, de a fiatalok még mindig karácsony szent estéjén házról házra járnak előadva a játékukat és köszöntve a háziakat.

Fontosnak tartjuk, hogy e szokás fennmaradjon, hiszen ebben múltunk, magyarságunk tükröződik. Ahogy a fiatalok évről évre elszavalják a verseket és eljátszák a jeleneteket, addig is a népszokásainkat, magyarságunkat nyilvánítják ki. És különösen fontos ez manapság, mikor mindenhonnan támadnak minket, az ukrán iskolába való beiratkozást „ajánlják”. Ilyenkor kell nekünk méginkább böszkének lennünk hagyományainkra, ilyenkor kell méginkább őrizni és feleleveníteni azokat.

René