A csemegeszőlő-fajták sokszínűségéről

A Kárpátaljai emberek szőlő iránti szeretete köztudomású. Szinte már génjeikben hordozzák az ősöktől örökölt tudást, amivel a szőlőt gondozzák, ápolják.

Ezt még a szovjet éra sem tudta kiölni belőlük, amikor a földhiány következtében sokan udvarukon telepítettek szőlőlugasokat. Szeretik, ha családjuk számára a friss fogyasztásra szánt szőlőt nem a boltban vásárolják, hanem maguk termelik meg.

Ugyanígy vannak a házi bor előállításával. Szinte minden gazda próbálkozik kisebb-nagyobb mennyiségű bor készítésével. Emiatt gyakran komoly fejtörést okoz, amikor kertjükbe egy-egy új sor szőlőt kell ültetni, vagy ha a régi, elöregedett tőkéik helyett újakat kell telepíteni.

Nehéz döntés a fajtaválasztás, főleg azért, mert mára rengeteg új és régi fajta csemegeszőlő közül lehet választani, melyeknek nemcsak színük, bogyóformájuk, ízük, zamatuk más és más, de fagytűrésük, termőképességük is eltérő. Borszőlőkből talán kevesebb fajta áll rendelkezésre, és az is megkönnyíti a választást, hogy fehér vagy vörös borokat kedvelünk inkább. De milyen szempontokat vegyen először is figyelembe a gazda a telepítendő csemegeszőlő kiválasztásakor?

Először is, számba kell, hogy vegye a hely klimatikus adottságait, melyek közül az egyik legfontosabb a téli fagyok veszélye: milyen gyakran fordulnak elő nagy fagyok, milyen tartósan? Rendelkezésre állnak olyan fajták, amelyek fagytűrése igen jó, akár -23 oC-t is átvészelnek a mélynyugalmi időszak alatt.

Felmerülhet a kérdés, hogy akkor mégis mitől vannak olyan nagy fagykárok szőlőinkben? Ennek oka klímánk változásában keresendő. A teleink eleje már megszokottan enyhe, decemberben és januárban alig vannak kemény fagyok, viszont előfordulnak olyan meleg napok, amikor a hőmérséklet meghaladja a +10 oC-t. Ez a szőlőnek a biológiai nulla fokot jelenti. Ilyen hőmérsékleten megindulhat a nedvkeringés, feloldódnak a cukrok, keményítők, és a szőlő veszít ellenállóságából. Ezek után, kora tavasszal általában előfordulnak kemény hidegek, amikoris a szőlő könnyen nagy kárt szenved.

Ezért törekednünk kell arra, hogy a szőlőnek minél jobb helyet válasszunk. Köztudottan legalkalmasabbak erre a célra a hegyoldalak déli lejtői, viszont nem mindenki tudja hegyoldalra ültetni szőlőjét. Ezért azt ajánlom, hogy sík területen csak a fagynak jól ellenálló fajtákkal próbálkozzunk, pl.: Néró, Eszter, Palatina (Augusztusi muskotály), Cegléd szépe, Arkadija, Podarok Zaporozsja, King Rubi stb.

Fontos tekintettel lenni arra is, hogy vidékünkön jelen van a filoxszéra, ami ellen csak egy dologgal tudunk védekezni: szőlőink vad alanyra oltásával. Az oltásnak több módja ismert (zöld oltás, fás oltás stb.), amelyekkel magunk is próbálkozhatunk, de ez sok munkát igényel és nem mindig eredményes. Sokkal egyszerűbb kész, egyéves gyökeres szőlőoltványokat beszerezni ültetésre.

Meg kell fontolnunk azt is, milyen céllal ültetünk szőlőt. Saját részre ültetett szőlőnél ne az legyen a legfontosabb szempont, hogy mekkora a fürt, a bogyó nagysága, sokkal fontosabb az íz, a zamat, ezért jobb a magyar muskotályos fajtákat választani, melyeknek zamatuk páratlan.

A szőlők érési ideje eltérő, a legkorábbiakat már július végén fogyaszthatjuk (pl. Kozma Pálné muskotály, Favorit), de vannak kimondottan késői fajták is, melyek érési ideje októberre tehető (pl. Afuz Ali, Moldova, Pölöskei muskotály). Ez utóbbi fajták sokáig a tőkén hagyhatók és fogyaszthatók. Tehát célszerű fajtáinkat úgy válogatni, hogy a legkorábbiaktól a középérésűeken át a legkésőbbiekig mindenféle legyen közöttük, így a teljes érési időszak alatt fogyaszthatunk szőlőt.

Színekben is széles a választék. Fehér a Kesa, Afuz Ali, Boglárka, rózsaszín a Cegléd szépe, King Rubi, Denál, Viktória és vannak kék bogyójú fajták is, mint amilyen például a Hamburgi muskotály, a Néró, a Cardinal AZOSZ, a Karmakod.

Az Ukrajnában megjelenő új fajták nem mindig válnak be vidékünkön, hiszen nálunk mások a klimatikus adottságok, mint Ukrajna keleti részén. Vannak például olyan fajták, amelyek nagyon nehezen termékenyülnek meg, sok bennük a madárkás, apró szem, amilyen például a Kesa, a Cardinal.

A csemegeszőlő termesztési technológiája eltér a borszőlőétől. Csemegeszőlőinknek a legtöbb esetben hosszú, csapos metszés ajánlott. Igyekezzünk szőlőnket jól ellátni tápanyagokkal, s esetleg száraz időben vízzel is. Célszerű fürtválogatást végezni, melynek időpontja attól függ, hogy mit szeretnénk elérni. Nagy bogyóméret eléréséhez inkább virágzás után érdemes a fürtökből szemeket kicsípni, mivel ha virágzás előtt válogatunk, kevesebb fürt marad, minek következtében a bogyók jobban termékenyülnek, a fürtök tömöttebbek, a bogyók nem tudnak elég nagyra nőni.

Bár minden ültetésre ajánlott fajtát felsorolni és értékelni szinte lehetetlen feladat, de néhányat érdemes felsorolni. Előszöris a magyar fajták közül ajánlanék néhányat.

– Kozma Pálné muskotály: fehér bogyójú fajta, igen korai, a Csaba gyöngye után néhány nappal szedhető. Termőképessége jó. Fürtje nagy, laza, vállas. Bogyója nagy, ovális, ropogós, muskotályos ízű.

– Boglárka: korai érésű fajta, augusztus elején fogyasztható. Fürtjei igen nagyok, bogyói is nagyok, gömbölydedek, zöldes fehérek, ropogósak. Erős növekedésű, sokat termő fajta, zöldmunka-igényes. Fagyra közepesen érzékeny. Hosszú metszést igényel.

– Cegléd szépe: középérésű fajta, szeptember elején érik. Fürtjei közepesen nagyok, hengeresek. Bogyói nagyok, gömbölyűek, húspírosak, ropogósak, finom ízűek. Fagy- és téltűrése jó, nem rothad.

– Néró: korai érésű fajta, augusztus közepétől fogyasztható. Fürtjei nagyok, tömöttek, bogyói kékek, kissé megnyúltak, lédúsak, finom ízűek. Bőven terem, jól ellenáll a téli fagyoknak, a gombás betegségekkel szemben rezisztens. Nemcsak csemegeszőlőként, de borszőlőnek is kivaló, nagyon finom vörösbor készíthető belőle.

– Palatina (Agusztusi muskotály): igen korai fajta, augusztus közepén érik. Fürtjei nagyok, vállasak, bogyói közepesen nagyok, aranysárga színűek, megnyúltak, finoman muskotályos zamatúak. Gombás betegségekkel szemben ellenálló, termésbiztonsága kiváló. Fagytűrése kiemelkedő.

– Afuz Ali: igen késői fajta, októberben érik. Fürtjei igen nagyok, vállasok, bogyói nagyon nagyok, oválisak, megérve borostyánsárgák, vastaghéjúak. Kissé fagyérzékeny, hosszú metszést igényel.

Néhány, nemrégiben szelektált ukrán fajtát is megemlítenék.

– Podarok Zaporozsja: középérésű fajta, szeptember elején érik. Fürtjei hatalmas nagyok, bogyói nagyok, hosszúkásak, sárgás színűek, semleges ízűek. Fagytűrése átlagos.

– Arkadija: igen korai fajta, augusztus elején érik. Fürtje igen nagy, vállas, bogyói nagyok, kissé megnyúltak, sárgás színűek. Fagyra nem érzékeny, bőven terem, piacos fajta.

– Denal: augusztus közepén érik. Fürtjei nagyok, akár 1,5–2 kg-osak, bogyói nagyok, megnyúltak, rózsaszínűek, mutatósak. Bőven terem, nem fagyérzékeny.

– Szputnyik: augusztus közepén érik. Fürtjei nagyok, lazák, bogyói nagyok, halhólyag (kecskecsecs) alakúak, kék színűek. Bőven terem, jól eladható piacos fajta.

Nehéz a fajták tömkelegéből választani, ezért érdemes minél több fajtából vásárolni egy-két tövet és kipróbálni. Nagyon kellemes időtöltés lehet a fajtáink összehasonlítása, tesztelése kiskertünkben.