A hónapos retek hajtatásáról

Az utóbbi években a piacok kínálatából már nem hiányozhat koratavasszal a fólia alatt termesztett hónapos retek. Úgy tűnik, a gazdák mindinkább ráéreznek a retektermesztés ízére, amely nagyszerű kiegészítője, úgynevezett előnövénye lehet a helyben leggyakrabban termesztett uborkának, paprikának vagy paradicsomnak, amennyiben javítja a hajtató létesítmény kihasználtságát, s pluszbevételhez juttatja a gazdákat. A legfontosabb tudnivalókat a hónapos retek hajtatásáról Őr Hidi László nagydobronyi gazdálkodó, a „Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány szaktanácsadója foglalja össze.

– Mi a retektermesztés jelentősége hajtatásban?

– A hónapos retek rövid tenyészideje és hidegtűrése miatt a fóliás termesztés egyik fontos növénye. Nem elhanyagolható szempont, hogy az egyik legkorábbi tavaszi pénzbevételi forrása a fejét fóliázásra adó gazdának. Ám mivel leginkább előveteményként termesztjük, fontos úgy terveznünk a vetését és betakarítását, hogy a főnövény kiültetése ne csússzon, hisz a paprika, paradicsom, uborka kiültetése idejének akárcsak két héttel való csúszása is akkora bevételkiesést okoz a gazdának, hogy nem éri meg a retek hajtatása.

– Mikor vessük a retket?

– A fóliák, azaz a hajtató létesítmények lehetnek fűthetők és fűtésnélküliek. A fűtés lehetősége határozza meg a vetés időpontját. Fűtés híján ez az időpont február 15–30-ra tehető.Duplatakarás alkalmazásával a vetés időpontja kitolható február 1–10. közé. Végül enyhe fűtéssel (60oC) január 20–30-ra hozható előre a vetés időpontja hajtatásban.

– Milyen termesztési feltételeket kell biztosítanunk e növénynek?

– A hónapos retek fényigényes, az árnyékot nem tűri. Sűrű állományban gyenge fényben és rövid megvilágítás esetén a levél megnyúlik, a lombozat gyorsabban nő, a gumó növekedése pedig visszamarad, lassú lesz.

Hőigénye kicsi: optimuma 13±7oC. Már 2oC-n megindul a csírázása (optimum 20oC) kelés után, szikleveles korban 5-6oC-n fejlődik a legjobban, később (2–4 leveles korban) a gumóképződés kezdetéig 12-13oC a legkedvezőbb.

A gumó növekedése idején a növény hőmérsékletigénye a napszak és a borultság függvénye. Nappal teljes fényben 18-20oC-ot, éjjel és borult időben pedig 6-8oC-ot kíván. A hideget viszonylag jól tűri, a csíranövény – 3oC-ot, a kifejlett növény – 6oC is elvisel károsodás nélkül.

A növény vízigénye nagy, s fejlődése során változó. A csírázáskor sok vízre van szüksége. Kelés után kisebb, később, a gumóképződés idején ismét nagyobb a vízigénye. Itt jegyzem meg, hogy a többéves fóliapalástok megjelenésével gyakran darabos lett a retek kelése. Ez azzal magyarázható, hogy a télen is a vázon tartott fólia alatt a talajt nem töltötték fel kellően vízzel és az előző évi főnövény sorközeinek szárazabb talajában a retekmag lassabban kell ki és vontatottan fejlődik. A tapasztalat azt mutatja, hogy a hiányzó vizet a retek tenyészideje alatt nem lehet pótolni.

– Milyen fajtákat válasszunk tenyésztésre, milyen retket keresnek a vásárlók?

– Nálunk a fogyasztók jellemzően az élénkpiros héjú, kis lombú, finom gyökerű fajtákat keresik. A piac igénye ugyanakkor egyre inkább a nagygumójú, ún. vajretek típus felé tolódik el.

– Mit kell tudnunk a tápanyagutánpótlásról?

– Tápanyagpótlásra szerves és műtrágyákat egyaránt használunk. Szerves trágyából 10–15 kg-t, műtrágyából közepes tápanyag-ellátottság esetén 1,5 dkg ammóniumnitrátot, 4 dkg szuperfoszfátot, 10 dkg kénsavas kálit szórjunk ki négyzetméterenként. A szerves trágyát a foszfor és a kálium felével alaptrágyaként, a műtrágyák másik felét és a nitrogént indítótrágyaként adjuk. Ne feledjük, hogy a retek érzékeny a klórra, ezért klórtartalmú műtrágyákat ne használjunk!

Szükség esetén érdemes fejtrágyázni (például a Fertikare 3 0,3%-os oldatával). A folyamatos nitrogénellátás elősegíti a gumók lendületes fejlődését, ám tartsuk észben, hogy a szedést megelőző 1-2 hétben adott nagyobb adagú nitrogén erős gumórepedést okozhat. A kálium a szép sötétvörös szín kialakulását segíti elő.

– Melyek a hónapos retek igényei a talajművelést illetően?

– A talajművelés mélysége közepes: 5–20 cm. Leghasznosabb eszköze a rotációs kapa. A lényeg, hogy egyenletes morzsalékos talajfelszínt kapjunk. A talajelőkészítés ideje az ősz, a cél az, hogy vízzel feltöltött, ülepedett földünk legyen a vetés idejére. A művelési mód általában sík, de lehet ágyásos is. A kisebb gumójú fajták tenyészterülete 5×5, 6×6 cm, a nagyobb gumójúaké 8×5 cm.

– Most lássuk, miként vessük el a magvakat!

– A magot kisebb területen szemenként, nagyobb felületen sorba vetjük. A gépi soros vetést kelés után egyelni kell a megfelelő távolságra. A kézi szemenkénti vetéshez lyuggatódeszka vagy lyuggatóhenger segítségével készítik elő a kb. 2 cm mélységű lyukakat, ami megadja egyben az állomány sűrűségét is. Mindig nagy magvakat vessünk! A nagyobb magvak által gyorsabb, dinamikusabb a kelés és gyorsabb, egyenletesebb a növény fejlődése is. Az osztályozott vetőmag használatának további előnye, hogy az érés egyenletesebb és a termés 1-2 menetben betakarítható.

pszv

A leginkább keresett fajták
Fajták	Gumóméret (cm)	Tenyészidő (nap)	Lombméret	Tenyészterület (db/m2)
Helro F1	3	30-40	Kicsi	300
Koral	3	30-40	Kicsi	200-250
Sora F1	4	40-50	Nagy	250
Rondal F1	4	40-50	Nagy	200
Dabel F1	4,5	40-50	Kicsi	300
Selesta F1	4,5	40-50	Kicsi	200