A jó és a rossz koleszterin

Fontos tudnunk, hogy két fajta koleszterin létezik.

Az LDL a koleszterint a májból szállítja a sejteknek, túlzott termelődése esetén azonban lerakódik az érfalban. A HDL-koleszterin az ún. “jó” koleszterin, mely képes az érfalra már lerakódott koleszterint visszaszállítani a májba, mely ott lebomlik.

A HDL normál esetben a szervezetben található koleszterin 20-30 százalékát teszi ki. Alacsony szintje esetén nő a szívinfarktus, érelmeszesedés és az agyvérzés kockázata. A nők körében jellegzetesen gyakoribb a HDL emelkedett szintje. A férfiak mintegy egy harmadánál, míg nőknél csak egy ötödüknél fordul elő alacsony HDL szint.

A következőkben megismerhetjük azokat az életmód- és táplálkozásbeli szokásokat, melyekkel koleszterin szintünket az egészséges értéken belül tarthatjuk, a “jó”, vagyis a HDL-koleszterin szintet növelhetjük.

Alacsony számú páciens részvételével végzett angliai vizsgálatban három héten át napi három pohár narancslé fogyasztásával, 21 százalékkal nőtt a HDL-koleszterin szintje. A kísérlet ezzel a narancslén kívül más, magas antioxidáns tartalmú gyümölcsök és zöldségek fogyasztásának kedvező hatására is felhívja a figyelmet.

A niacin, vagy más más néven B3 vitamin szintén segít a HDL-koleszterin szint növelésében. Ennek érdekében különösen ajánlott a következő ételek rendszeres fogyasztása: a csirkehús, makréla, pisztráng, lazac, mogyoró és borjúhús.

A koleszterin szint szempontjából is fontos cukorszintünket rendszeresen ellenőriztetnünk. Amennyiben olyan ételt fogyasztunk, mely különösen megemeli vércukor szintünket, azzal hatást gyakorolunk a szervezetünkben található koleszterin mennyiségére is. Ezzel egyidejűleg ugyanis a szervezetünkben lévő HDL szint csökkenni fog.

Ajánlatos tehát a vércukorszintet legkevésbé megemelő tápanyagokból fedeznünk a szükséges szénhidrát mennyiséget. Ezek a teljes kiőrlésű gabonafélék, zöldségek, gyümölcsök, a zsírmentes, illetve alacsony zsírtartalmú tejtermékek.

A telített zsírsavak helyett használjuk és fogyasszuk az egészséges, többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmazó termékeket, melyek szintén növelik a “jó” koleszterin szintet.

Tanulmányok igazolják a szója kedvező hatásait, melyet a HDL szint emelésével fejt ki. Ezen kívül képes az LDL szintjének csökkentésére is. Fontos tudnunk azonban, hogy a szója kedvező hatása csak hosszabb fogyasztás után, mintegy 3 hónap elteltével jelentkezik.

Étkezések alkalmával, mérsékelt alkohol fogyasztásával szintén növelhetjük a HDL szintjét és segíthetjük az artériák faláról a lerakódások eltávozását.

Napi 30 perc rendszeres, aerob jellegű mozgással segíthetjük a HDL szint növekedését szervezetünkben.

Végül, de nem utolsó sorban közérzetünk és az egészséges HDL-szint érdekében is igyekezzünk megszabadulni a ránk rakódott súlyfeleslegtől, illetve hagyjunk fel a dohányzással.