A kílmaváltozás megnehezíti az antarktiszi fókaborjak életét
A szelesebb és nedvesebb feltételek arra kényszeríthetik a borjakat, hogy több energiát használjanak fel testük melegen tartására, mint növekedésükre, mely viszont túlélésük záloga.
Egy új kutatás szerint az újszülött antarktiszi medvefóka életének első néhány hónapjában különösen védtelen. A borjúnak komoly energiaszükségletei vannak, melyet egyre nehezebb lehet kielégíteni, mivel a klímaváltozás azt jelenti, hogy több energiát kell fordítania teste melegen tartására.
A medvefókák energiaigényének tanulmányozásával a kutatók felfedték, annak ellenére, hogy a klímamodellek a hőmérséklet emelkedését jelzik, az Antarktisznál előre vetített, szelesebb és nedvesebb feltételek a borjak alacsonyabb túlélési rátájához vezethetnek. Lényegében a borjaknak valószínűleg több energiát kell majd testük melegen tartására fordítaniuk, és kevesebbet a növekedésre, így túlélésükre.
„Amennyiben a klímamodellek helyesek és az Antarktiszi-félsziget szelesebb és nedvesebb időjárással gazdagodik, az befolyásolhatja, mennyi energia érhető el az állatoknál a növekedésre'” – mondj Birgitte McDonald, a Scripps Oceanográfiai Intézet kutatója.
McDonald és társai 48 fiatal medvefókát vizsgáltak meg az Antarktiszi-félszigetnél lévő Livingston-szigeten. Kielemezték, a borjak mennyi energiához jutottak az anya tejéből, és ezen energiát hogyan használták fel – úgynevezett „energiaköltségvetés” – három időszak folyamán, életük első négy hónapjában.
„Az energiabüdzsé nagyon fontos, ha meg akarjuk ismerni, az egyedek milyen kapcsolatban vannak környezetükkel” – mondja a kutató. – A fiatal állatoknál tudnunk kell, hogyan osztják be az energiát a növekedésre, tárolásra, fenntartásra – többek között a hőszabályozásra -, valamint a zsákmányszerző képességek fejlesztésére ahhoz, hogy sikeresen elérjék függetlenségüket.”
Fiatal korukban a borjaknak a növekedésre és tanulásra kell koncentrálniuk, hogy felkészüljenek az anyjuktól elszakadt jövőre. Az eredmények alátámasztották ezt a tézist mutatva, hogy az újszülöttek az anyától nyert energia mintegy 60 százalékát a növekedésre használják. Azonban, ahogy a borjak nőnek és anyjuk időnként magukra hagyja őket, ez a százalékos arány esni kezd. Egyhónapos korukban a borjak az energiának csak 25 százalékát használják növekedésre – mutatták ki.
A növekedési arány legjobb előrejelzője a borjak által elfogyasztott tej mennyisége volt – ismerteti a kutatás -, melyet számos egyéb tényező, mint testméret, általános egészségi állapot és időjárás követett. A klímaváltozás miatt az időjárást érintő változások és ingadozások kihatással lehetnek arra, mennyi energiát kell befektetnie a borjúnak.
A klímamodellek előrejelzései szerint, míg a szigeten a hőmérséklet nőni fog, a régióban élő állatok megnövekedett csapadékmennyiséget, erősebb szeleket és még több havazást tapasztalnak majd meg. Ezek a feltételek még inkább megnehezítik a borjak számára testük melegen tartását, mivel a szél és a víz elszívja a hőt.
A fiatal borjak különösen hajlamosak a hővesztésre, mivel kisebbek és még nem rendelkeznek a teljesen kifejlett egyedek szigetelőrétegével. A kutatók megfigyelték, hogy amikor a szelek erősebbek voltak, a fiatal állatoknak több energiát kellett fordítaniuk anyagcseréjük és testhőmérsékletük feltornászására. Mindez már nem annyira fontos, miután a borjak szert tettek a kifejlett egyedek bundájára.
Ezen tényezők mindegyike a jövőben a borjak alacsonyabb túlélési rátájához vezethet – írják a kutatók a Physiological and Biochemical Zoology folyóiratban.
Forrás: hirado.hu