A krónikus fáradtság szindróma

Egy fél éve állandó fáradtsággal küszködöm. Már a felébredésem után fáradtnak érzem magam, ez az érzés egész nap végigkísér, és a mindennapi életemet is zavarja. Kivizsgáltak a rendelőben, de semmilyen szervi elváltozást nem találtak. Mi lehet a probléma? – írja e-mailjében egy técsői olvasónk. Kérdéseit dr. Kovács Mihályhoz, a Viski Nagyközségi Orvosi Rendelő belgyógyászához továbbítottuk.
– Elképzelhető, hogy krónikus fáradtság szindrómáról van szó, de a végső szó kimondása előtt az orvosoknak ki kell zárni az egyéb lehetséges megbetegedéseket – indítja beszélgetésünket a szakorvos. – A krónikus fáradtság szindrómáról tudnunk kell, hogy hosszan tartó, súlyos fáradtságot jelent, mely mindennapi tevékenységei elvégzésében korlátozza a pácienst. Elsősorban a 20 és 50 év közötti embereket érinti, és másfélszer gyakrabban fordul elő a nőknél, mint a férfiak körében. A meglehetősen széles körű kutatások ellenére, kiváltó oka egyelőre ismeretlen. A vélemények megoszlanak abban, hogy egy vagy több tényező váltja-e ki, illetve, hogy testi vagy pszichés tényezők felelősek-e érte. Egy Epstein Barr nevű kutató herpesz-, rózsahimlő-, illetve HIV-vírus okozta fertőzést gyanított a betegség hátterében, más kutatások ellenben megkérdőjelezik, hogy vírusos fertőzések okoznák-e a kórt, bár néhány esetben a vírusok felgyorsíthatják a tünetek megjelenését. Néhány vizsgálat szerint az immunrendszer rendellenessége lehet az esetleges kiváltó ok. Más lehetséges kiváltó ok például az allergia: a krónikus fáradtság szindrómában szenvedők mintegy 65 százalékánál fordult elő korábban allergia. Ugyancsak lehetséges kiváltó okok a hormonális rendellenességek, az alacsony vérnyomás, a csökkent agyi vérellátás, illetve egyes tápanyagok hiánya. A betegség családi halmozódást mutat, egy-egy családban többen is szenvedhetnek tőle. Ugyanakkor nem zárható ki, hogy ugyanannak a családnak a tagjai hasonlóan reagálnak a fizikai, illetve a pszichikai stresszhelyzetekre. Néhány kutató szerint pedig a különböző betegségek utáni elhúzódó ágynyugalom is szerepet játszhat a kialakulásában.
– Melyek a krónikus fáradtság szindróma tünetei?
– A legfontosabb tünet a fáradtság, mely legalább hat hónapja tart, és elég súlyos ahhoz, hogy zavarja a beteg mindennapi életét. A súlyos fáradtság már az ébredéskor jelentkezik, és egész nap tart. A kimerültség érzését gyakran fokozza a fizikai megterhelés, a fizikai vagy a lelki stressz. A tünetek gyakran megfázásszerű megbetegedések után jelentkeznek, mely betegségek érzékeny vagy fájdalmas nyirokcsomó-duzzanattal járnak együtt. Az igazán súlyos kimerültség lázzal, orrfolyással, köhögéssel kezdődik. A további tünetek közé tartozik a koncentrációképesség zavara, az álmatlanság, a torok-, illetve a fejfájás, az ízületi, az izom- és a hasi fájdalmak.
Egyetlen laboratóriumi vizsgálattal nem lehet egyértelműen kimutatni a krónikus fáradtság szindróma meglétét. Az orvosnak ki kell zárnia azokat a betegségeket, melyek hasonló tünetekkel járnak, például a pajzsmirigybetegséget, a pszichózist vagy éppen az alkoholizmust. A krónikus fáradtság szindróma akkor mutatható ki, ha semmilyen más megbetegedés nem derül ki. A legtöbb esetben a krónikus fáradtság szindróma tünetei az idő előre haladásával csökkennek.
– Miképpen kezelik a kórt?
– A szoros orvosi megfigyelés mellett végzett rendszeres fizikai edzés, például a séta, az úszás, a kerék­pározás vagy a kocogás csökkentheti a kimerültséget, és javíthatja a fizikai erőnlétet. A pszichoterápia is segíthet, hatásosak lehetnek mind az egyéni, mind a csoportos viselkedésterápiák. A gyógyszeres kezelés eredményei változóak. Az antidepresszánsok és a kurtikoszteroidok egyes esetekben hatékonyaknak bizonyulnak. Ugyanakkor a biztonságosságuk és általános értelemben vett hatékonyságuk még nem bizonyított. Számos egyéb terápia, például a vírusok elleni szerek, az interferomonok felhasználása nem vezetett eredményre. A táplálékkiegészítők, például az esténként magunkhoz vett rózsaolaj vagy halolaj fogyasztása és a vitaminok nagy adagban történő szedése széles körben alkalmazott módszer, de jótékony hatásuk nem bizonyított. Az izomba adott magnézium-szulfát injekció javítja a hangulatot, illetve egyes esetekben energikusabbá tesz. A vénás immunoglobulin injekció néhány esetben segített, de mellékhatásai lehetnek. A hosszúra nyúlt pihenési időszakok pedig súlyosabbakká tehetik a krónikus fáradtság szindróma tüneteit.

Lajos Mihály