A legnépszerűbb nevek Európában
Észrevette, hogy a Facebook magyar felhasználói között milyen sok a Bence és a Jázmin? Nem? Nem véletlenül! A statisztikai adatokat akkor tudjuk értelmezni, ha tudjuk, milyen adatok alapján készültek.
Az államok által készített statisztikákból gyakran kiderül az is, hogy melyek a legnépszerűbb nevek az adott országban. Ha azonban Európa összes országának eredménye érdekel minket, akkor negyvenegynéhány ország statisztikáját kell végigböngésznünk. Ennél egyszerűbb, ha egy olyan adatbázisból gyűjtjük ki az adatokat, melyekben a lakosság jelentős része szerepel. Ilyen lehet például a Facebook. A Facebookon olyan sokan vannak regisztrálva, hogy az ő adataikat jó eséllyel reprezentatívnak tekinthetjük. Terjeng is két térkép az interneten, mely állítólag a Facebook-felhasználók körében országonként legnépszerűbb neveket jeleníti meg. A férfiak körében állítólag az alábbi nevek a legnépszerűbbek:
A kép némely esetekben igazolni látszik sztereotípiáinkat: nyilván sok olaszt hívnak Francescónak, az oroszoknál sok az Alekszandr, és a Juhani is tipikus finn névnek tűnik. Vannak azonban furcsaságok is: tényleg a legtöbb német férfi a Leon nevet viselné? Arról nem is szólva, hogy tényleg ennyire sok magyar férfit hívnának Bencének?
Nos, elgondolkodhatunk azon, hogy valójában mennyire reprezentatív a Facebook-felhasználók köre. Nyilvánvaló, hogy a Bence a fiatalabb korosztály körében lehet gyakori név, és az is nyilvánvaló, hogy a fiatalok közül többen használják a Facebookot, mint az idősebbek. Lehetséges tehát, hogy ez torzítja el a képet? Mi a helyzet a női neveknél?
Nos, a Jázmin mégiscsak több, mint furcsa. Ha van legalább száz ismerősünk a Facebookon, nézzük meg, találunk-e közöttük Jázmint vagy Bencét! Nézzük meg, hogy találunk-e olyan keresztneveket, amelyeket négy-öt ismerősünk is visel! Aligha lesz olyan olvasónk, akinek a legtöbb férfiismerősét Bencének, a legtöbb nőismerősét Jázminnak hívnák! Sokkal valószínűbb, hogy legtöbb olvasónknak nem lesz sem Bence, sem Jázmin nevű ismerőse – akiknek pedig van, azoknak is lesz több olyan ismerősük, aki más nevet visel. Akkor pedig honnan származhatnak a térképre került adatok?
Nos, szerencsére viszonylag könnyű dolgunk van, mert sikerült megtalálnunk a két térkép forrását. A térképeket Janko Cvetkov készítette, és nem a Facebook-felhasználók adatait mutatja, hanem a legnépszerűbb neveket, melyeket Európában fiú- és lánygyermekeknek adnak, méghozzá a Wikipédia erről szóló oldala alapján. A térkép elkészülte óta a Wikipédia adatai is módosultak, ráadásul a térképen sem egy bizonyos évből származó adatok szerepelnek, hanem azok, amelyek az adott időszakban a Wikipédián elérhetőek voltak. Mivel pedig a névadási szokások változnak, a névadásban is vannak divatok, a lakosság egészében megtalálható nevek, illetve a babáknak éppen adott nevek egészen más képet mutathatnak.
Hogy miért írják egyesek, hogy az adatok a Facebookról származnak? Az aligha deríthető ki, hogy aki először ezt leírta, az miért tette – talán úgy vélte, ezzel több olvasót vonzhat. A többiek pedig tőle, illetve egymástól vették át az információt – persze forrásmegjelölés nélkül. A források visszakövetése nélkül pedig nehéz meggyőződni az adatok hitelességéről: gyakran ez is a cél.
Forrás: nyest.hu