A nyári időszámításról
Vasárnap elkezdődött a nyári időszámítás, az európai gyakorlatnak megfelelően hajnali 2 órakor 3 órára kellett igazítani az órákat. Az átállítás célja, hogy a nappalok minél jobban egybeessenek azzal az időszakkal, amit az emberek ébren töltenek. Ez a tudomány mai állása szerint reggel héttől este tízig tart, ahogy azonban hosszabbodnak a nappalok, a világos időszak egyre inkább kicsúszik ebből a keretből. Ha nem nyúlnának az órához, akkor a leghosszabb napon például, június közepén 3 óra 45 körül kelne fel a Nap és 19 óra 46 körül nyugodna. Ezzel szemben az óraátállításnak hála 4:45-kor lesz a napkelte és 20:46-kor a napnyugta.
Addig azonban még további hosszabbodásra lesz szükség, az óraátállítás után ugyanis 6 óra 32 perckor kel majd a nap, egy órával később tehát, mint azt megszokhattuk, viszont egészen este hétig világos lesz, ami a tavaszias időjárással együtt jó hatással lesz az ember közérzetére.
Többet nyerünk, mint amennyit vesztünk
Bár az átállítással elvileg elvesztünk egy órát, hiszen a hajnali 2 óra kimarad, és rögtön 3 következik 1 óra 59 perc után, valójában csak kevesen lesznek, akik tényleg kevesebbet is alszanak emiatt: azok, akiknek vasárnap is dolgozniuk kell, a többiek simán átaludhatják az elvesztett órát, csak egy órával többet mutat majd a megszokottnál az óra a vasárnap reggeli ébredés után.
Az óraátállítás hatása a szervezetre
Néhány ember szervezetét azonban ennek ellenére is megviseli az átállás. A nyári időszámítás bevezetése utáni napokban rendszeresen megugrik a halálos közúti balesetek száma, mert az elvesztett óra miatt sokan kialvatlanok. De van megoldás erre a problémára: annyi a dolgunk, hogy megfelezzük az átállítást. Hétvégén a megszokottnál fél órával korábban feküdjünk és keljünk, így hétfőre már csak fél órányi sokk marad a szervezetnek. Ez a megoldás persze főleg csak azoknál válik be, akik minden nap pontosan ugyanakkor alszanak el és ébrednek fel.
Mindenesetre az átállítás sokaknál fejfájást, rosszkedvet és levertséget okoz, bár az időzónákon átívelő repülős utak tapasztalatai alapján az egy óra eltérést nagyjából egy nap alatt megszokja a szervezet, így csak kivételes esetekben csúszik bele a hétköznapokba a biológiai óra zavara.
A Házipatika.com arra figyelmeztet, hogy a szezonális depresszióban szenvedőknek kedvezőtlen lehet, hogy esténként tovább lesz ugyan világos, de a reggelek újra sötétek lesznek. Az egészségügyi portál azt írja, hogy a szezonális depressziót a napfény hiánya okozza, ezért a nyári időszámítás ezeknek a betegeknek pár napig akár még ártalmas is lehet.
A Life.hu arról ír, hogy az óraátállítás az állatokat is megzavarja. A tehenek és kecskék, amelyeket mindig ugyanabban az órában fejnek meg, a változástól úgy összezavarodhatnak, hogy jelentősen csökkenhet a tejük mennyisége. Jó néhány napba is beletelhet, amíg visszaáll a régi rend az istállókban.
A Facebook közösségi portálon 167 tagja van az „Indítsunk mozgalmat a nyári időszámítás ellen” nevű csoportnak. A Facebook-on van egy másik, Szüntessék be az óraátállítást! nevű csoport is, ennek már több mint 300 tagja van.
A franciák kezdték
Az átállítást 1976-ban, három évvel az első olajárrobbanás után vezették be Franciaországban. A hatóságok a lépést azzal indokolták, hogy az akcióval 300 ezer tonna kőolajnak megfelelő energia-megtakarítást érhetnek el.
A nyári időszámítás gazdasági hatásait azonban máig nem írta le senki pontosan, de kutatók szerint több milliárd dolláros nagyságrendű a költségmegtakarítás világszerte. Hazai adatok szerint a Magyarországon 1980-ban bevezetett átállással egy nagyobb város egész évi villamosenergia-fogyasztásának megfelelő, csaknem 200 gigawattnyi villamos energiát lehet megspórolni, ami több milliárd forintos költségcsökkentést jelent. Az óraátállítással annyit nyerünk, mintha Magyarországon egy teljes napig senki nem használna elektromos berendezést.
Léteznek azonban olyan kutatások is, amik kétségbe vonják ezeket az adatokat: a kaliforniai Berkeley egyetem két doktorandusza egy kutatásban azt állította, hogy az este megspórolt energiát a reggeli fogyasztás kiegyenlíti, vagyis az egész átállásnak nem sok értelme van. Persze országonként változik, hogy egy átállítás mennyi haszonnal jár, hiszen ahol rövidebbek a nappalok, ott valóban el lehet veszíteni reggel azt, amit este megspórolunk, Magyarországon azért továbbra is az a hivatalos álláspont, hogy jól járunk ezzel az óraátállítgatással.
Azonban ha az óraátállítás közvetlen gazdasági hatásai nem is mindig bizonyíthatók, közvetettből azért akad: elemzők szerint nyaralás közben szívesebben tartózkodunk természetes fényben, ha hosszabbak a nappalok, könnyebben kapcsolódunk ki, éppen ezért a nyári időszámítás kedvező hatással van a turizmusra.
index.hu/hetivalasz.hu