A sárgarépa hajtatása
A sárgarépa egyike azon ritka, nálunk is honos zöldségnövényeknek, amelyek bizonyos mértékig tűrik az árnyékot, azaz gyenge fényviszonyok között is termeszthetők. Emellett hőigénye is alacsony, csírázása már 3-4oC-on megindul. Lombleveles korban az alacsony hőmérsékletet is viszonylag jól tűri, rövidebb ideig tartó, párnapos fagy sem károsítja.
Néhány további általános tudnivaló
A sárgarépa, hasonlóan a többi gyökérzöldséghez, jól tárolható akár egyszerűbb tárolókban is, de a tárolási időszak végére a sárgarépagyökerek már fonyadtak. A piacon májusban a friss sárgarépa sokkal kelendőbb, mint a tárolt.
Termesztésére a fűtés nélküli nagy légterű fóliasátrak alatti hajtatás vált be legjobban, mert a nagyobb légtérnek jobb a hőtartó és -kiegyenlítő képessége. Ugyancsak jól bevált a hónapos retekkel való együtthajtatás, amikor a reteksorok közé, úgy 30-40 cm-re vetik a sárgarépát. Ilyenkor a hónapos retek kikerül április elején, a sárgarépa pedig marad a helyén.
A sárgarépa fejlődésének több olyan jellegzetessége van, amit hajtatásnál figyelembe kell vennünk:
– olajos magja vontatottan csírázik és nehezen duzzad, a csírázáshoz sok vizet igényel;
– csírázáskor sóérzékeny;
– a kisebb árnyékot ugyan tűri, de a gyomosságra érzékeny, meleget nem, de sok levegőt és vizet igénylő zöldségfaj.
Talajelőkészítés, trágyázás
A talajnak levegősnek, jó szerkezetűnek kell lennie, ezért a sárgarépa hajtatásánál – eltérően a szabadföldi termesztéstől – istállótrágyázzuk a területet teljesen érett marhatrágyával. Istállótrágyából 5-6 kg/m2 mennyiséget adunk, kiegészítve azt a követekező műtrágyamennyiséggel közepes ellátottságú talajon:
N = 1,2dkg/m2 (3,5 dkg ammóniumnitrát)
P2O5 = 1,0 dkg/m2 (6dkg 18% szuperfoszfát)
K2O = 1,2 dkg/m2 (2,5 dkg káliumszulfát)
A szükséges foszfor és kálium a vetést megelőzően kiadásra kerülhet, a nitrogént 3-4 alkalommal, fejtrágyaként adjuk ki.
Ősszel szántással (vagy más módon) bedolgozzuk az istállótrágyát, foszfort, káliumot a talajba. A szokásos hajtatófajtáknál elegendő a 25 cm mélységű forgatás.
Vetés
A sárgarépát hajtatásban is helyrevetéssel szaporítjuk. Sík és ágyásos művelési móddal is termeszthetjük, de a levegősebb talajt a magasított ágyások kialakításával is biztosíthatjuk. Az ágyások 60-70 cm, vagy dupla szélességűek, az utak 20 cm szélesek. Ebben az elrendezésben az ápolás és a szedés is taposás nélkül végezhető.
Kerüljük a túl korai vetést, mert a korán kikelt és fejlődésnek indult növények a hideg hatására – fajtától függően – jarovizálódhatnak, azaz répatest fejlesztése nélkül magszárba mehetnek.
Vetés előtt talajmarózzunk, majd hengerezéssel tömörítsük a talajt, hogy jó magágyat kapjunk.
Célszerű a soros vetés alkalmazása az ápolási munkák jobb elvégezhetőségének biztosítására.
Kerüljük a sűrű vetést, mert ez rontja az állomány koraiságát. A minőség és a kihozatal akkor lesz a legjobb, ha a sortávolság 20-30 cm és 400-500 db növény jut egy négyzetméterre.
Ha hónapos retekkel vegyesen vetünk, akkor az egy m2-re tervezett sárgarépa-növényszámot csak 300 db-ra vegyük. Vetés után ismét hengerezni kell.
Ha géppel vetünk, szükség lehet az optimális növényszám egyeléssel történő beállítására, legkésőbb a 4 lombleveles kor előtt végezzük el ezt a műveletet.
Február folyamán mindenképpen kerüljön sor a vetésre.
Ápolás, öntözés
A terület gyommentesen tartása, a levegőzöttség biztosítása kapálással történik.
Kelesztő öntözésként 5-10 mm vizet adunk. Március és április folyamán kéthetente-hetente kell öntözni, kis intenzitással és finom porlasztással juttasuk ki a vizet. Az öntözési norma ekkor általában 20 mm (20 l/m2).
A fóliasátor rendszeres szellőztetéséről is gondoskodni kell. A páratartalom ne emelkedjen 75% fölé.
Szedés, kiszerelés
A piaci értékesítés módja szerint gyakran a vékony, szabványos méretet még el nem ért sárgarépagyökerek is értékesíthetőek, ha a színük már megfelelő.
A felszedett gyökereket válogatni és mosni kell, majd szikkadás után csomózni. Egy-egy csomóba 4-5 gyökér kerül. A csomókat tizessével kötegelik, 25-30%-kal többre értékeli a piac azt a csomót, amelyikben 1 szál petrezselyem is van. A várható termés 40–80 csomó/m2.
A hajtatott sárgarépa érzékeny lombja hamar összeesik és a répatest is veszít a feszességéből. Célszerű tehát a szedést az értékesítéssel azonos módon ütemezni, az a jó, ha az áru legkésőbb másnap a piacra kerül. Szállításkor jobb ponyvával, mint fóliával takarni, mivel az áru így kevésbé fülled be. Az előkészítés során mosni is csak egyszer szabad a termést. A többszöri mosás hatására a gyökér színe tompul.
Növényvédelem
Hajtatásban a sárgarépa legjelentősebb betegségei ellen a mag kaptán hatóanyagú szerrel való csávázásával és a növény 8-10 cm-es magasságától 10 naponként, 2-3-szor végrehajtott kaptán hatóanyagú permetezéssel szükséges védekezni. A sárgarépa lisztharmata ellen elemi kén hatóanyagú szerek javasolhatók.
A sárgarépa legfontosabb kártevői a talajlakó állatok lehetnek – cserebogárfajok, a pattanóbogarak lárvái, esetleg a mezei pocok. Indokolt esetben a vetés előtt vagy a vetéssel egy időben végzett inszekticides talajkezeléssel mérsékelhető a talajlakó kártevő rovarok egyedsűrűsége.
Fajtaválasztás
Hajtatásban leginkább a 100 napnál rövidebb tenyészidejű nantesi és amszterdami fajtakörökből szokás választani. A legnépszerűbb fajták: Laguna, Napoli, Bureau, Dana F1, Marimba F1 stb.
Gazdaságossági megfontolások
Végül a sárgarépahajtatás gazdaságosságáról illik elmondani, hogy hosszú tenyészideje miatt nehezen illeszthető be a hagyományos hasznosítási rendszerbe, ahol a főnövény az uborka, a paprika, a paradicsom. Így a sárgarépa főnövényjellege miatt el kell gondolkozni a fóliasátor későbbi jövedelmező hasznosításáról.
Jól bevált módszer sárgarépával körbevetni a fóliaház belső oldalát a palásttól úgy 20 cm-re, szalagszerűen, folyóméterenként 120 csírával számolva. Így elhelyezve nem zavar semmilyen fő kultúraként hajtatott növénynek, és amikor betakarításra kerül, jó mellékkeresetet biztosít a gazdának. Arra viszont vigyázni kell, hogy kellő mélységű talajelőkészítő munkát végezzünk, különben elágazó, „ujjas” lesz a répánk.
Néhány termelőnél találkoztam azzal a módszerrel, hogy a csomózni szánt sárgarépát a kordonos paradicsom sorközeibe vetették alacsony bakhátra, így növelve az egy négyzetméterre eső bevételt.