A stressz 10 csendes jele

Jól ismerjük az őrült, feszült hétfőket – hozzátartozik az életünkhöz. De ha napi szinten öntik el szervezetünket a stresszhormonok, komoly tünetek is jelentkezhetnek. Ha az alábbi jelekből bármelyik ismerős, próbáljunk jobban odafigyelni magunkra!

Hétvégi fejfájások. A gyors stresszcsökkenés migrént okozhat, mondja Todd Schwedt, a Washington University fejfájáskutató központjának igazgatója. Ilyenkor álljunk át hétvégén is a hétközbeni alvás- és étkezésrendre, ezzel ugyanis minimalizálhatjuk azt, hogy a migrén a nyugodtabb napokon is bekövetkezzen.

Fájdalmasabb menstruáció. A legstresszesebb nők kétszer olyan fájdalmas menstruációs fájdalmat élnek át azokhoz képest, akik nyugodtabbak – írja egy Harvardos kutatás: mindezt a stressz okozta megborult hormonegyensúly okozza. Ilyenkor érdemes edzeni vagy mozogni, hogy mind a fájdalmakat, mind pedig a stresszt elűzzük – ilyenkor ugyanis csökken a szimpatikus idegrendszer aktivitása.

Szájunk is megsínyli. A stressz miatt állkapcsunk is elkezdhet fájni. Ha ez történik, akkor vélhetőleg azért, mert éjszakai fogainkat csikorgatjuk, ez pedig egyértelműen a stressz miatt történik. Ilyenkor beszéljünk fogászunkkal és kérjünk tőle fogvédőt éjszakára – az ezt használók mintegy 70 százaléka vagy mérsékli vagy teljesen abbahagyja a csikorgatást.

Furcsa álmok. Álmaink egy éjszaka során az idő előrehaladtával egyre pozitívabbak lesznek, hogy jobb hangulatban tudjunk felébredni, mint ahogyan elaludtunk, állítja Rosalind Cartwright, a Rush University Medical Center pszichológus professzora. De ha stresszesek vagyunk, gyakrabban felébredünk, ezzel pedig megszakítjuk ezt a folyamatot – emiatt pedig folyamatosan rosszakat fogunk álmodni. Alvási szokásainkat megváltoztatva könnyen javíthatunk ezen: próbáljunk 7-8 órát aludni egy éjszaka, a lefekvéshez közel pedig felejtsük el a koffeint és az alkoholt.

Vérzik az ínyünk. Egy nemrégiben végzett brazil kutatás szerint a stresszes embereknél nagyobb esélye van a periodontális (fog körüli) betegségeknek. A magas kortizolszint könnyen meggyengítheti az immunrendszert, emiatt a baktériumok könnyebben megtelepedhetnek például az íny környékén. Ha sokat dolgozunk és az asztalunknál fogyasztjuk el ebédünket – legyen nálunk egy fogkefe és próbáljuk védeni szánkat azzal, hogy többet alszunk és edzünk, ezek ugyanis csökkentik a stresszt.

Váratlan pattanások. A stressz hatására több olyan gyulladás is jelentkezhet szervezetünkben, amelynek hatására pattanások jelenhetnek meg rajtunk. Szalicilsavas vagy benzoil-peroxidos készítmények segíthetnek ilyenkor rajtunk, valamint egy hidratáló, hogy bőrünk ne száradjon ki jobban. Ha bőrünk nem reagál ezekre heteken belül, konzultáljunk egy orvossal és szerezzünk hatékonyabb készítményeket magunknak.

Édesszájúak leszünk. Ha megkívánjuk a csokoládét, nem feltétlenül a női hormonokat kell okolni érte, a stressz ugyanis nagyobb eséllyel okozhatja az édesszájúságot, ezt pedig a University of Pennsylvania kutatói is megerősítik menopauza előtt és után lévő nők összehasonlítását követően.

Viszketés. Egy több mint 2000 emberrel végzett japán kutatás úgy találta, hogy a pruritis, azaz a krónikus viszketés kétszer olyan esélyesen jelentkezik a stresszeseknél. Ugyan egy kellemetlenebb viszketés természetesen előidézheti a stresszt, nem szabad elfelejtenünk, hogy a feszültség könnyen súlyosbíthatja a psoriasist, az ekcémát és hasonló bőrproblémákat is.

Súlyosbodó allergiák. Az Ohio State University egy 2008-as vizsgálata szerint több tünetet lehetett tapasztalni, akkor allergiás betegeknél, amikor stresszfokozó tesztet végeztettek velük: nyugodt feladatok elvégzése után a tünetek nem súlyosbodtak. A stresszhormonok hatására ugyanis több IgE termelődik: egy olyan vérben található fehérjéről van szó, amely az allergiás reakciókat erősíti.

Gyomorfájás. A feszültség és idegesség könnyen okozhat gyomor-, fej- és hátfájást, valamint álmatlanságot is. Egy közel 2000 emberrel végzett kutatás szerint a legtöbb stresszt megélő embereknél háromszor nagyobb esélye volt a gyomorfájásnak, mint nyugodtabb társaiknak. A pontos ok-okozati összefüggésre még mindig nem derült fény, de egy elmélet szerint a belek és az agy osztoznak bizonyos idegpályákon, úgyhogy amikor agyunk reagál a stresszre, a gyomrunk ugyanezen jelre kénytelen reagálni. Úgyhogy ha agyunkat kezeljük pszichológussal, meditációval vagy akár edzéssel, az gyomorproblémáinkon is segíteni fog.