A szélvédő nem védi a szemet
Vezetés közben általában nem gondolunk arra, hogy az autó szélvédője megvédi-e a szemet az UV-sugárzástól, pedig fontos lenne. Dr. Tóth Eszter, az Oxygen Medical szemésze, kontaktológusa a következményekről, a napszemüvegről és a védekezés lehetőségeiről beszélt.
Oldalról erősebben ér minket az UVA-sugárzás
Kaliforniai kutatók mutatták ki nemrégiben, hogy az autók szélvédője nem kínál megfelelő UV-védelmet a szemnek. Eredményeiket a JAMA Opthalmology című szaklapban publikálták. Azt már korábbi tanulmányokból tudjuk, hogy az UV-sugárzás növeli a bőrrák és a szürkehályog kialakulásának kockázatát is. Sőt, a Skin Cancer Foundation szerint bár az UVA-sugárzás kevésbé intenzív, mint az UVB, hosszú távon sokkal nagyobb kárt okoz a DNS szerkezetében. Az UVA-sugárzás a földön 30-50-szer erősebb, mint az UVB, és teljes mértékben képes áthatolni a felhőkön és az üvegen is. Az UVB sugárzás nagy részét elnyeli az ózonréteg.
A szakértők azt a korábbi amerikai kutatási eredményt is tekintetbe vették, miszerint a szürkehályog és a bőrrák gyakoribb az arc bal oldalán – vagyis azon az oldalon, ahol a sofőrök ki vannak téve a napsugárzásnak. Miután pedig 29 autónál sugárzásmérővel felmérték az elülső szélvédő és az oldalsó ablakok UVA-blokkoló hatását, arra jutottak, hogy bár elölről 95-98 százalékos a védelem, addig oldalsó ablaknál átlagosan csak 71 százalék.
A szakemberek szerint tehát egyrészt az autógyártók figyelmét fel kell hívni az UVA-védelem jelentőségére, másrészt az autósokat is tájékoztatni kell arról, hogy a megfelelő napszemüveg használata az autón belül is fontos.
Hóvakságtól a szürkehályogig
Az UV-sugárzás káros hatásai az élet során összeadódnak, a károsodás pedig lassan, észrevétlenül jelenik meg, és például a színlátás vagy az éjszakai látás gyengülése formájában is jelentkezhet. Ha az UV-sugárzás visszaverődik, például a víz mellett, vagy havas tájon, akkor egy fájdalmas probléma, az ún. hóvakság alakulhat ki, amely jellemzően magától is meggyógyul néhány nap alatt. Ha rendszeresen éri sugárzás a szemet, akkor egyéb szemfelszíni elváltozások is keletkezhetnek, például a kúszóhártya, vagy a katarakta.
A szürkehályog (a szemlencse elszürkülése) fontos egészségügyi probléma az egész világon. A kezeletlen szürkehályog felelős a komoly látásromlások mintegy feléért, körülbelül 20 millió embert érint. Számos vizsgálat igazolta, hogy kapcsolat van a napfény és a katarakta kialakulása közt.
Nem a szín, hanem a védelem számít
Az erős napsugárzás az egészséges szemnek is terhelést jelent, így a védelem ilyenkor is fontos. A jó minőségű napszemüveg feltétlenül ajánlott a kisgyermekeknek, szürkehályog és makula degeneráció esetén, szemműtétek után és bizonyos gyógyszerek (például fogamzásgátlók, vízhajtók, nyugtatók) szedésekor. Ha szeretnénk megbizonyosodni a napszemüveg védő funkciójáról, forduljunk optikushoz, aki egy készülékkel be tudja mérni, valós-e az UV-védelem, vagy csak egy olcsó műanyag lencsét vettünk. A szemet oldalról érő napfény miatt javasolt a széles szárral ellátott, vagy a halánték felé ívelő napszemüveg választása.
Az UV-szűrés szempontjából tévhit, hogy a sötétebb jobban véd. Ugyanis a túlzottan sötét, megfelelő védelem nélküli lencse mögött jobban kitágul a pupilla, így még több ultraibolya sugár jut a szembe. A sárga lencse jó képélességet biztosít, a zölddel a legtisztább a színlátás, a barna a kontrasztokat élesíti ki, a kék pedig jól ellensúlyozza a vakító fehérséget.
“A szemorvosi vizsgálat kapcsán kiderül, hogy van-e már sugárzás okozta elváltozás a szemen és a szemorvos javaslatot tehet UV-szűrős kontaktlencse viselésére is” – hangsúlyozza dr. Tóth Eszter, az Oxygen Medical szemésze, kontaktológusa.