A szívelégtelenség okai
A szívelégtelenség gyakran más szívbetegség talaján alakul ki. Az idő előrehaladtával a szív már nem tud lépést tartani a szervezet normális igényeivel. A kamrák merevvé válhatnak, és ezáltal nem telítődnek meg két összehúzódás között.
A szívizom meggyengülhet, a kamrák kitágulhatnak, és emiatt a szív nem lesz képes biztosítani a szervezet vérellátását.
A csökkenő pumpafunkció a vér és a folyadék pangásához vezet a keringési rendszerben – a tüdőben, az alsó végtagokban, a láb, illetve a bokák területén, emellett a vese is többletvizet és -nátriumot tart vissza.
A szervezetben általában balkamra-elégtelenség esetén alakul ki pangás, amikor a bal kamra nem képes megfelelő mennyiségű vért továbbítani, s ezáltal a tüdőből a bal pitvaron keresztül a kamrába áramlandó vér nem szállítódik időben tovább, és feltorlódik.
A jobb szívfél elégtelenségének leggyakoribb oka a bal szívfél elégtelensége. A tüdőben kialakuló fokozott nyomás idővel áttevődik a szív jobb oldalára, amely ezt követően elégtelenül kezd el működni. Ez vezet oda, hogy a vér pangani kezd a has, a máj és az alsó végtagok területén is.
Tulajdonképpen az összes szívinfarktussal vagy a koszorúsér-betegség kialakulásával kapcsolatba hozható kockázati tényező – mint a dohányzás, az elhízás, a magas koleszterin- és zsírtartalmú ételek fogyasztása – szívelégtelenséghez is vezethet.
Ha szívelégtelenséggel küzdünk, egyidejűleg az alábbi betegségek is fennállhatnak, amelyek idővel a szív működését károsíthatják. Ezek akár úgy is jelen lehetnek, hogy nem is tudunk róla.
Koszorúsér-betegség és szívinfarktus
A koszorúsér-betegség a szívbetegségek leggyakoribb formája, és a szívelégtelenség leggyakoribb oka. Idővel a szívizmot ellátó erek az érelmeszesedés (zsíros plakkok felrakódása) miatt beszűkülhetnek. A vér lassabban áramlik keresztül ezeken a szűkületeken, a szívizom bizonyos területei pedig folyamatosan oxigénhiányos állapotban vannak. Ezek a területek idővel elgyengülhetnek, és kevésbé hatékonyan pumpálnak. Sok esetben a szívizom vérellátása éppen ahhoz elég, hogy az izmot életben tartsa, a megfelelő működést azonban már nem biztosítja.
Szívinfarktus akkor alakul ki, hogyha egy plakk bevérzik, azaz vérrög keletkezik a plakkon, teljesen elzárva a szívizom egy területének véráramlását. A szívinfarktus miatt elhal a szívizom, ami aztán jelentősen rontja a szív pumpáló képességét.
Néha a koszorúsér-betegség csak a kis koszorúsereken jelentkezik. Ha ezek záródnak el, akkor bár nem alakul ki szívinfarktus, idővel a szív meggyengülhet.
Magas vérnyomás (hypertonia)
A vérnyomás az az erő, amellyel a szív kipumpálja a vért az érpályába. Ha a vérnyomás túl magas, akkor a vér megfelelő keringetése érdekében a szívnek erőteljesebben kell dolgoznia. Idővel a szívizom megvastagodhat, így kompenzálja a többletmunkát.
Bizonyos esetekben a szív megnagyobbodhat, idővel a szívizom túl merev, vagy túl gyenge lesz a hatékony működéshez.
Billentyűbetegség
A szív négy billentyűje egyirányúsítja a vér áramlását a szívben. A károsodott billentyű miatt a szívnek nagyobb erővel kell dolgoznia, hogy fenntartsa a normális véráramot. Idővel ez a többletmunka meggyengíti a szívet. Ha a problémát időben azonosítják, a károsodott szívbillentyűk helyreállíthatók.