A szőlő ültetésének előkészítése 5.

Az alábbiakban folytatom az ukrajnai nemesítésű szőlőfajták bemutatását, amit még előző cikkemben kezdtem el. Emellett igen fontos ejteni néhány szót a szőlőtelepítés költségeiről.
Viktória: korai érésű fajta. Fürtje közepesen nagy. Bogyói hosszúkásak, pirosak, nagyok. Szép színe miatt kedvelt, piacos. A gombás betegségeknek ellenáll. Rothadásra nem érzékeny, nem erőteljes növekedésű, a magas lugasokra nem túl jó.
Denal: közepes érésű fajta, augusztus közepén szedhető. Fürtjei igen nagyok, vállasak, lazák, akár a 2 kg-ot is elérhetik. Bogyói nagyok, hosszúkás alakúak, rózsaszínűek. A betegségeknek jól ellenáll. Bőtermő, a fagyra nem érzékeny. Erős növekedésű, zöldmunkát igénylő fajta.
Ruszmol: közepesen késői fajta, szeptember közepétől szedhető. Fürtjei nagyok, 500–750 grammosak. Bogyói hosszúkásak, 34×24 mm átmérőjűek. A gombás betegségeknek jól ellenáll. Fagytűrése kiváló. Bőven és megbízhatóan terem.
Karmakod: igen korai érésű fajta, július végétől szedhető. Fürtjei nagyok, vállasak, tömöttek. Bogyói nagyok, megnyúltak, 27×19 mm átmérőjűek, kék színűek. Jó ellenálló képességű fajta. Az egyik legkorábbi kékbogyójú fajta, koraisága miatt kiválóan értékesíthető.
Cardinal AZOSZ: közepes érésű fajta, augusztus közepétől szedhető. Fürtjei nagyok, tömöttek, a magyarországi Cardinallal ellentétben (amely egyik őse) nem madárkásodik. Bogyói egyenletesen nagyok, gömbölyűek, ropogós héjúak, megérve kékek. Betegségekre nem érzékeny, a fagynak jól ellenáll.
Sztrasenszkij: középkorai érésű. Fürtje nagy, vállas. Bogyói nagyok, gömbölyűek, kék színűek. Jól ellenáll a gombás betegségeknek. Megbízhatóan és bőven terem.
Odesszkij szuvenyir (kecskecsecsű): közepes érésű fajta. Fürtjei közepesen nagyok, tömöttek. Bogyói hosszúak, kissé meggörbültek, népies nevén kecskecsecs alakúak. A gombás betegségeknek jól ellenáll, de a túlterhelésre rosszul reagál.
Összefoglalva, mindegyikük jól ellenáll a fagynak és a gombás betegségeknek, ezért kezdőknek és kiskerttulajdonosoknak kifejezetten ajánlom, hiszen kisebb hozzáértéssel, kevés permetezéssel is termeszthetők. Emellett kiválóan értékesíthetők tetszetős formáik, színük, méreteik miatt. A gazdaságosság és az eladhatóság nagyon fontos a szőlő telepítésének magas költsége miatt.
A szőlő telepítése igen sok kiadással jár. Az első a talaj előkészítése, ami mély átforgatást igényel, kis területen csak kézzel tudjuk megoldani és ez eléggé költségessé teszi. Nagy területen a szükséges mélylazítás géppel történik, a normál szántás mélységének háromszorosát jelenti, s hektáronként akár 2000 hrivnyába is kerülhet.
Egy hektár szőlő telepítéséhez legalább 70-80 tonna szerves trágya kijuttatása szükséges attól függetlenül, hogy beszántjuk vagy közvetlenül az ültető gödörbe tesszük. Ennek ára körülbelül 7-8 ezer hrivnya.
Az ültetéshez elengedhetetlen még a talaj elegyengetése, tárcsázása, s talajmarás, ami további 2-3 ezer hrivnya kiadást jelent. Egy darab egyéves oltott gyökeres szőlő ára fajtától függően 15–25 hrivnya között mozog, ebből egy hektárra 3–6 ezer darab szükséges a sor- és tőtávolságtól függően. A minimális háromezer tőkével számolva és ezt minimális 15 hrivnyás árral beszorozva mintegy 45-50 ezer hrivnya kiadással számolhatunk.
A szőlő ültetéséhez szükséges gödrök kivájása nehéz munka, ami szintén sok kézi vagy gépi erőt igényel. Egy hektár szőlő ültetésénél mindenképpen a gépi fúrást javaslom, ennek költségei messze elmaradnak a kézi munkáétól, de így is legalább 3 ezer hrivnyára lehet számítani.
Szükség lesz még karók beszerzésére, arra az időre, amíg a szőlő meg nem erősödik annyira, hogy a támrendszerhez kössük. Egy hektár szőlő támrendszeréhez kb. 1000 betonoszlop beszerzése szükséges, amelynek ára darabonként használtan is 20 hrivnya körül mozog.
Ha az eddig felsorolt telepítési költségeket összeszámoljuk, akkor kb. 80-100 ezer hrivnyát kapunk. Ehhez még hozzá kell adnunk további pluszmunkák kiadásait, amilyen például a nyitás, a kapálás, a kötözés, a permetezés, amelyek sok kézi munkát igényelnek, és amelyeket a szőlő termőre fordulásáig is el kell végezni. A szőlő első termése a harmadik évtől várható. A teljes ültetésre szánt összeg megtérüléséhez 7–10 évre van szükség, ezért a nyugati országokban csak állami támogatással ültetnek nagy területen szőlőt.
Vidékünkön a kis gazdaságok (magánszemélyek) nem tudnak ültetési támogatáshoz jutni, emiatt csak kis területeket telepítenek egyszerre. Ezért néznek ki olyan gazdátlanul a hegyoldalak sok helyen. A kis területen gazdálkodók, a kiskerttulajdonosok számos költséget le tudnak faragni, ezért is növekszik a háztáji kertekben ültetett szőlők mennyisége. Csemegeszőlők esetében nem szükséges a feldolgozáshoz drága gépeket és edényeket beszerezni, néhány láda és vödör kell csak a szürethez, és már vihetjük is szőlőnket a piacra, ahol kilogrammonként átlagosan 15–25 hrivnya közötti áron értékesíthetjük a termésünket.
A szőlő szaporítóanyagának előállításával is foglalkozom, s az utóbbi években a szőlőültetési kedv növekedését tapasztaltam. Remélem, az ukrajnai válság miatt nem fog erősen visszaesni az ültetési kedv, és vidékünk újra messze földön híres lesz mézédes szőlőiről és tüzes borairól.

Varga István, benei szőlész-borász, a „Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány szaktanácsadója