A tavasz első hírnöke

A tavasz egyik első hírnöke a hóvirág. A növény neve a legtöbb nyelvben a hóval kapcsolatos, ám hasonlítják haranghoz, kötik a békákhoz, kacsákhoz vagy a szamarakhoz és mindenféle fehér dologhoz. Néhány éve már nem látni hóvirágot áruló embereket az utcán, ugyanis védetté vált a növény.

Februárban már észrevehetően hosszabbak a nappalok, mint a tél közepén, ám rendszerint az időjárás korántsem tavaszi. A naptári tél február végéig tart, míg a csillagászok csak a tavaszi napéjegyenlőségtől (2012-ben március 20-tól) számítják a tavasz kezdetét. Ám aki nem hisz a hőmérőnek és a naptárnak, árgus szemekkel figyeli a növényeket: mikor tűnnek fel a közelgő tavasz első jelei. Hazánkban a tavasz első hírnöke a hóvirág.

Mint a virág magyar neve is mutatja, gyakori, hogy ez a hagymás növény már a havas téli napokon is virágzik. A széles körben ismert hóvirág elnevezést valószínűleg Benkő József alkotta. Először az 1783-ban megjelent Nomenclatura Botanica (A növények nevezéktana) című művében találkozhatunk vele. A hó szó uráli örökség a magyarban, a virág pedig szóhasadással jött létre még az ősmagyar korban: a világ ‘fény, ragyogás’ szóból egy l > r hangváltozás eredményeként alakult ki a virág szóalak. E két alak jelentése elvált egymástól. A magyar nyelv történeti–etimológiai szótára szerint a jelentésmódosulás alapja az lehetett, hogy egy virágba borult fa vagy mező is szinte világít, tündököl.

A hóvirág elnevezése gyakran más nyelvekben is köthető a hóhoz. A tudományos latin név emellett a virág fehér színét a tejhez is hasonlítja. A Galanthus nivalis [galantusz niválisz] név első tagja a görög gala ‘tej’ és a szintén görög anthosz ‘virág’ szavak összetétele. A név második tagja latin eredetű, a nivalis azt jelenti: ‘havas, hóban termő’. Az angol snowdrop [sznódrop] szó szerinti jelentése ‘hócsepp’. Az orosz elnevezésben kétszer is felbukkan a hó. A podsznyezsnyik belosznyezsnij tulajdonképpen azt jelenti, hogy ‘hó alatti hófehér (dolog)’. A németben Schneeglöckchen [snéglökhen] ‘hóharangocska’ a virág neve. Az összetétel első tagja itt is a ‘hó’ jelentésű Schnee, második tagja pedig a Glocke ‘harang’ szó kicsinyítőképzős alakja.

A fenti ‘hó’ jelentésű szavak a proto-indoeurópai *sneigwh- ‘hó’ tőből származnak. Ebből alakult ki a protogermán *snaiwaz szó, melyből az említett angol snow és a német Schnee származik. Az proto-indoeurópai tőből létrejött ószláv szó *sněgъ lehetett. Ennek leszármazottai jelennek meg például a hóvirág cseh sněženka podsněžník [sznyezsenka podsznyezsnyík] nevében, melynek szó szerinti eredeti jelentése körülbelül ‘hó alatti havacska’, és szlovák névben: snežienka jarná [sznyezsienká járná] ‘tavaszi havacska’. (Az eredetileg ‘havacska’ jelentésű szót azonban már csak a virágra használják.)

A némethez hasonlóan a virágok harangokra emlékeztető alakját tükrözi az egyik román név is. A clopoţei [klopocej] azt jelenti, hogy ‘harangok’. A közkeletű spanyol elnevezés, a campanilla de invierno [kampanilja de imbierno] jelentése pedig ‘téli harangocska’. A francia clochette d’hiver [kloset diver] ugyanezt jelenti. Ám a másik francia elnevezés, a perce-neige [persz nezs] ‘hólyukasztó’ a virág azon tulajdonságát ragadja meg, hogy a hótakarót is áttörik a virágszárak. Ehhez hasonlít az olasz bucaneve [bukánéve], mely ugyancsak a bucare ‘lukasztani’ és a neve ‘hó’ szóból alkotott összetétel.

Egyre vadabb hasonlatok

A hóvirág magyar népi elnevezései között számos olyat találunk, melynek nincs köze sem a hóhoz, sem a harangokhoz. Rácz János gyűjteményéből itt csak a különlegesebbeket soroljuk fel. A túróvirág nevet valószínűleg a túró fehérségéről kapta. A Beregszász környékén használt kacsabiri elnevezés abból a hiedelemből táplálkozik, hogy a házba bevitt hóvirág megakadályozza a kiskacsák kikelését. A biri állathívogató, ill. -terelőszó, a biri-biri szóval Dél-Magyarországon a baromfiakat hívják, ám Csíkban a bárányokat kergetik. Arra az Új Magyar Tájszótár nem tartalmaz adatot arról, hogy Beregben jelent-e önállóan valamit a biri utótag.

A román ghiocel [gjocsel] ‘hóvirág’ szóból népetimológiával keletkezett a gyolcsvirág. Valószínűleg a román szót hangalakja alapján a magyar gyolcs ‘fehér ruhaanyag’ szóval kapcsolták össze a nevet. A virágzás idejével függ össze a gergelynapi virág elnevezés (március 12.). Állatok is többször szerepelnek a népi nevekben. A meghajlott levelek alakja hasonlít egy patkóra, innen eredhet a szamárlapu és a lókörömfű. Sajnos, a békavirág és a nyakaszakadt lickus elnevezés eredetét nem sikerült kiderítenünk – mint ahogy az is rejtély marad, miért a Hóvirág márkanevet adták Magyarországon az édes kétszersültnek.

Ne együk, ne vegyük, ne szedjük

A hóvirág gyengén mérgező növény. Hatóanyagát, a galantamint szovjet kutatók izolálták az 1950-es években egy kaukázusi hóvirágfaj hagymájából. A hatóanyagot az Alzheimer-kór tüneteinek mérséklésére és izomgyengeség kezelésére használják, főként Kelet-Európában.

Hagyományosan a tavaszi, nőnapi csokrok főszereplője a hóvirág, melyet a városokban utcai árusoktól lehetett beszerezni. Az Európai Unióban már korábban is védett volt ez a növény, így a magyar jogharmonizáció során a faj bekerült a védett fajok közé. Emellett a védetté nyilvánítást az is indokolta, hogy egyre intenzívebben kezdték gyűjteni a hóvirágot és hagymáját. Így félő volt, hogy a faj jelentős mértékben visszaszorul vagy kipusztul eredeti élőhelyéről. Ezért a hóvirág ma már védett faj, eszmei értéke 10.000,- Ft.

gy aki mindenképpen gyönyörködni szeretne a hóvirág kis harangocskáiban, vásároljon előre csomagolt hóvirághagymákat. Ezeket kertészetekben állítják elő, így forgalmazásuk nem veszélyezteti a növény természetes állományát. A saját kertben vagy cserépben nevelt hóvirág korlátozás nélkül szedhető, és az áttelelő hagymákból évről évre új virágok fakadnak a tavasz közeledtével.

Forrás: nyest.hu