A zöldségtermesztőket is kár érte

Idén ismét pusztítottak a májusi talaj menti fagyok Kárpátalja alföldi régióiban. Őr Hidi László nagydobronyi gazdálkodót, a Terra Dei Alapítvány szaktanácsadóját arra kértük, összegezze a látottakat-tapasztaltakat.

– Újabb csapás érte a gazdákat. Miben tett kárt a fagy?

– Valóban újabb csapásról beszélhetünk. Tavaly a roppant csapadékos időjárás, a belvizek okoztak jelentős károkat. A veszteségeket elkönyvelve optimistán, bizakodva kezdtük ezt az esztendőt, azonban számos gazdaságban most ismét meghalt a remény, hogy idén jó termést takaríthatnak be, amikor május 6-án hajnalban arra ébredtünk, hogy a hőmérő higanyszála mínusz 1-2 fokot mutat. A Kárpátalja sík vidéki részén gazdálkodó zöldség- és gyümölcstermesztőknek ugyancsak kijutott a csapásból. Ami a zöldségféléket illeti, a hidegtűrő növények közé tartozó káposztafélék általában nem károsodtak, hiszen ennyi hideget rövid ideig még át tudnak vészelni, viszont a paradicsom, a paprika, az uborka, a cukortengeri, azaz a hőigényes kultúrák károsodhattak. A háztáji gazdaságokban általában megpróbáltak védekezni az emberek a hideg ellen. Minden adódó lehetőséget, módszert felhasználtak, azaz, ha mód volt rá, kísérleteztek a takarással, a fűtéssel, a fagyvédelmi locsolással is, azonban gyakran ez sem segített. Siralmas állapotban lévő hatalmas burgonyatáblákat láthatunk a nagydobronyi határban is. Helyenként teljesen lefagytak a növények. Tisztában vagyunk vele, milyen termésre számíthatunk az ilyen táblák esetében: rengeteg apró, s csak igen kevés étkezési nagyságú burgonyagumóra.

– Milyen következtetések vonhatók le a történtekből?

– Legutóbb 2006-2007 táján voltak igen komoly, mondhatni katasztrofális következményekkel járó májusi fagyok ebben a régióban. Ezúttal nem süllyedt olyan mélyre a hőmérő higanyszála, mint akkor, az is megmutatkozott azonban, hogy az akkori tapasztalatokat nem hasznosították tökéletesen a gazdák. Ha megnézzük a Nagydobrony környéki burgonyatáblákat, azt tapasztalhatjuk, hogy egyeseken teljesen lefagyott a növényzet, míg más parcellákon csak a növények felső leveleinek a szélét csípte meg a fagy. Ebből arra következtethetünk, hogy hullámokban, foltokban támadott a fagy, másrészt azonban az is látszik, hogy a gyengébb kondíciójú növényeket teljesen megsemmisítette a váratlan hideg, míg az erősebb növények túlélték a megpróbáltatást. Elvben minden gazdálkodónak tudnia kell, hogy a termesztett növények ellenálló képességéért, „fagyállóságáért” a kálium felel. Vagyis amennyiben megfelelő mennyiséget juttatunk ki ebből az elemből a termőterületekre, s a kiültetett palánták érkeztek meggyökeresedni annyira, hogy meginduljon a tápanyagfelvételük, akkor a káliummal bőségesen ellátott növények jobban bírták a fagyot, mint a többi. Azt is tapasztalnom kellett, hogy a jelek szerint a hajtatással foglalkozó termesztők közül sokan „elfelejtették” már, hogy tavasszal számítanunk kell a fagyokra, azaz még hideghajtatásban is célszerű rendelkezni egy minimális fűtési lehetőséggel, afféle vészfűtéssel. Vészfűtésre nyilvánvalóan bármilyen kínálkozó lehetőség vagy módszer megfelel, például szükség esetén kitelepíthetjük a gázpalackot a tűzhellyel a fóliába, s valamilyen módszerrel – akár a szobai ventillátorral is – eloszlathatjuk a megtermelt kis hőt a hajtató létesítményben, ami egy-két plusz fokot biztosíthat a kritikus éjszakákon. A célnak megfelelő másik módszer, ha – például egy öntözőfejjel, felsőgerinces esőztető berendezéssel vagy bármilyen más módon – úgynevezett fagyvédelmi öntözést indítunk be, mivel tudjuk, hogy a víznek nagy a hőkapacitása. Ráadásul fagyáskor fázisátmenet megy végbe a folyékony és a szilárd halmazállapot között, melynek során minden egyes liter vízből 80 kalória hő szabadul fel. Azt se feledjük, hogy ha napközben erősen öntöztünk, a sötétebb színű föld jobban magába szívja a meleget, ugyanakkor a napsütés hatására a létesítményben megnövekvő páratartalom a hidegtől kicsapódik a fóliapaláston és jégkérget képez, ami egy pótlólagos hőszigetelő réteget alkot.

– Mihez kezdhetnek azok, akiket fagykár ért?

– Sajnos utólag nem sokat tehetünk a növényeinkért. Amennyiben szabadföldi kultúra esetében van még rá remény, hogy a növények a fagy okozta sérülés után újra kihajtanak, javasolt kijuttatni a termőterületre egy pótlólagos adag nitrogént, legalább 1,5 dkg-ot folyóméterenként, hogy minél hamarabb kialakuljon az új levélzet, s mielőbb meginduljon a növény normális vegetációja. A paprika, a paradicsom, az uborka palántái nemegyszer hideghajtatásban is megszenvedik a hideget ezekben a napokban, márpedig köztudott, hogy nehezen viselik a stresszt, amely visszaveti őket a fejlődésben. Van a Malagrow cégnek egy Kendal elnevezésű készítménye, amely nagyon jó az ilyen stresszes állapotokra. Ebből a biostimulátorból 30-40 millilitert keverve 10 liter permetezőléhez segíthetünk a növényeinknek átvészelni ezeket a stresszes időszakokat.

Kárpátalja