Álmok üzenete
Olyan szépet álmodtam! Jaj, olyan rosszat álmodtam! – mindkét mondat szinte naponta elhangzik, többször is. Mert az álmok közt van ilyen is, olyan is, egyiket sajnáljuk, ha véget ér az ébredéssel, másik után felsóhajtunk megkönnyebbülten: de jó, hogy felébredtem.
Az álmok titokzatos világa minden korban érdekelte az embereket, és nem csak a köznapiakat: mesék, mondák gyakori témája, babonák, néphitek alkotóeleme. Elődeink hittek prófétikus jelentésében, földöntúli erők útmutatásaként tisztelték. Egykori pszichológusok, a 19. században Sigmund Freud, majd fiatalabb és modernebb szemléletű követője, Carl Gustav Jung is sokat foglalkozott az álmok misztériumával.
Az álmok iránt ma is sokan érdeklődnek, és sokféle megközelítés alapján vizsgálják, kutatják álmainkat. Az álom ugyanis jelentős része életünknek. Ha elfogadjuk, hogy egy átlagos életkort megélt ember legalább 20 évet alszik, és azt is, miszerint minden éjjel álmodunk, legfeljebb nem mindig emlékszünk rá, akkor világossá válik, hogy milyen sok időt töltünk álomvilágban.ú
Tar Ildikó egyike azoknak, akik „otthon vannak” ebben a sokak számára érthetetlen és értelmezhetetlen világban. Nem akármilyen státusban közelít az álmokhoz, álomfejtőnek vallja magát.
De hogyan lesz valaki álomfejtő? Hiszen ma, amikor az álomkutatás reneszánszát éli, sok botcsinálta, önjelölt álomszakértő az emberek hiszékenységére építve meglovagolja a lehetőséget, és jóslással, sorselemzéssel kapcsolja össze állítólagos tudományát.
– Ez teljesen más kategória, én nem foglalkozom ilyesmivel. Az „álomlét” tanulmányozásával, megfejtésével segítséget nyújtok az embereknek e titokzatosnak tűnő világ megismerésére, és ezáltal önmaguk, saját személyiségük megismerésére is – magyarázza Tar Ildikó.
Vállalja az álomfejtő titulust, mert magyar-történelem szakos gyakorló tanárként alaposan „beleásta magát” az évek során azokba a tudományokba – főként a szimbólumok iránti érdeklődése, valamint pszichológiai ismereteinek bővítése révén -, amelyek feljogosítják arra, hogy hitelesen mutathasson irányt a tájékozatlanoknak az álmok labirintusában.
– Bár mindig érdekelt az álmok világa, mégsem öncélú kíváncsiskodás vezetett el ahhoz, hogy az asztrológiától kezdve a számmisztikán át az ezotéria különböző területéig sok mindenbe belekóstoljak, és megtanuljak „álomul” – mondja. – Sok tanulás, kutatás, tapasztalat gyűlt össze, míg vállalni tudtam és mertem egyfajta tolmácsszerepet álom és álmodó között, hogy az álom sajátos nyelvét, szimbólumrendszerét lefordítsam köznapi nyelvre az álomfejtéshez szükséges titkos kódok felhasználásával. Ezt a tudást személyiségfejlesztő tréningek során alkalmazom, az önismeret részeként, de pszichológusok, mentálhigiénés szakemberek és más terápiával foglalkozók is eredményesen hasznosíthatják munkájuk során.
Álmot álmodó nélkül nem lehet megfejteni
Álmaink tükrében címen könyvet is írt, amelyben összegezte mindazt, amit „álomügyben” eddig megtudott, megtapasztalt azzal a céllal, hogy az álmok megértése kulcsot adjon az emberek kezébe családi, munkahelyi, magánjellegű problémáik megoldása során. A spirituális világ részéről Szepes Mária, a klinikai szakpszichológia részéről pedig Popper Péter nyilatkozott nagy elismeréssel könyvéről.
Az álmoknak nemcsak a száma nagy, hanem a fajtájuk is. Vannak pozitív és negatív álmok, vágyteljesítő és kompenzáló álmok többek között, és vannak visszatérő álommotívumok, mint például az utazás, zuhanás, betörés, menekülés, agresszió, repülés. Vannak egyszerű, köznapi és bizarr álmok, olyanok is, amelyekben hiába keresnénk logikát, értelmet. Vagyis „álomul” kell megtanulni annak, aki érteni akarja az álmában történteket. Álmot álmodó nélkül nem lehet megfejteni – ez alaptétel, valamint az is, hogy minden álom egyéni, egyedi, a megfejtésre nincs általános recept.
– Abban tudok segíteni, hogy létrejöjjön egy dinamikus párbeszéd az álomfejtés során, az éjszakai és nappali tudat között – hangsúlyozza az álomfejtő. – Vagyis egy speciális, különleges kommunikációról van szó, amely egyben fontos személyiségfejlesztő, megismerő módszer is.
Többféle tudományos kutatás van folyamatban, amelynek témája az álom. Pszichológusok és agykutatók figyelik az álom születését, menetét, alváslaboratóriumokban vallatják az agy álommal kapcsolatos titkait. E gyorsan fejlődő kutatás során annyit megállapítottak, hogy az álomra szükségünk van, és a lélek üzeneteire érdemes odafigyelni. Azt is megkockáztatják, hogy aki soha nem álmodik, az nem képes feldolgozni bizonyos lelki feszültségeket, amelyek megbetegítik a testet.
Az álmok kutatása az ébrenlét komfortját, harmóniáját hivatott segíteni, az ember önmaga jobb megismerését érheti el álmai elemzése során. Álmainkban életünk napi problémái tükröződnek, őszinte formában, mert „az álmok nem hazudnak”, ahogy a költő írja. Mindenki szert tehet saját álomfejtő „praxisra”, hogy könnyebben eligazodjon belső útján, és a lehető legjobb megoldást választhassa az álmok által nyújtott információrendszer alapján.
Mindegy, hogy pszichológus-álomfejtő tanulmányozza az álomvilág sajátos jelképrendszerét, vagy kutatók csoportja vizsgálja az agy elektromos jelzéseinek alapján, ha a cél közös: minél többet megtudni az emberről, és a testi-lelki gyógyítás hatékony terápiás eszközévé tenni az elért eredményeket.