Áprilisi teendők a gyümölcsösben

A gyümölcsfáink és szőlőtőkéink körüli aktuális teendőkről Parászka Györgyöt, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanárát kérdezzük.

– Nem késő még metszeni ilyenkor?

– Aki eddig nem tette meg, az most már mielőbb fejezze be a szőlő, a gyümölcsfák metszését, hiszen tombol a tavasz, a 24. órában járunk. Egyúttal tanácsos volna megigazítani a szőlő támrendszerét is, nehogy akkor kelljen majd igazgatni, amikor már megjelent a levélzet.

Itt az ideje a facsemeték és a szőlőoltványok kiültetésének. Akik a szőlőoltványokat maguk készítik, azoknál eljött az ideje, hogy leszedjék a „sapkát” a fűrészporos ládákról, amelyekben az oltványokat tárolták mostanáig. Az oltványoknak a kinti viszonyokhoz való hozzáedzésük mintegy két hetet vesz igénybe, ezután kiültethetők a szabadba.

Legalább ennyire fontos, hogy mielőbb megműveljük a talajt. A föld jól kifagyott, akár kézzel, akár kis traktorral kiválóan átforgatható. A hosszú távú időjárás-előrejelzés esőt ígér, ezért tanácsos mielőbb végezni a talajmunkákkal, az ültetőgödrök kiásásával, hogy a csapadék jól átjárhassa az előkészített földet.

Ne feledkezzünk meg a trágyázásról sem. A legmegfelelőbb erre a célra az istállótrágya, ehhez azonban mostanság egyre nehezebb hozzájutni, ezért, mint arról korábban már szót ejtettünk (lásd a Kárpátalja 579. számát! – a szerk.), azt tanácsolom a kertészkedőknek, hogy bátran használjanak fel a faültetéshez bármilyen, tehát sertés-, baromfi- vagy akár galambtrágyát is. Annyit jegyezzünk meg csupán, hogy ez utóbbiakból kevesebbet kell adagolnunk, mint az istállótrágyából. A sertés- vagy a baromfitrágya túladagolása különösen a mostanihoz hasonló szárazság esetén veszélyes, ilyenkor ugyanis a csapadék által nem oldott trágya megégetheti a facsemeték zsenge, érzékeny gyökereit.

– Egyelőre azonban nagyon hiányzik a csapadék a mezőgazdasággal foglalkozóknak. Miként hat a szárazság a szőlőre és a gyümölcsfákra?

– Jelenleg még van a talajban annyi nedvesség, hogy az aszályos időjárás nem hat ki azoknak a növényeknek a fejlődésére, amelyek gyökereikkel a föld mélyebb rétegeiig hatolnak le. A fiatal fákat, a frissen ültetett facsemetéket és szőlőoltványokat viszont éppen ezért nem árt időnként meglocsolni. Az öntözés esetükben azért is indokolt, mert ültetéskor általában az a bevett gyakorlat, hogy a talaj felső, humuszban gazdag rétegét töltjük vissza alulra, a facsemete vagy szőlőoltvány gyökérzetéhez, jelenleg azonban éppen ez a réteg a legszárazabb.

– Milyennek látszik az idei tavasz a gazdálkodó szemével?

– Mindannyian nagyon várjuk a tavaszi esőt, s természetesen az igazi meleget is, hiszen jelenleg a hajnalok még hűvösek, a gyümölcsfák egy részében még csak most indul meg a nedvkeringés. Egy másik részüknél viszont már látszik, hogy különváltak a virág- és levélrügyek, s meg lehet becsülni, hogy milyen termés várható. Egyelőre szép termés mutatkozik, most már az időjárástól függ, hogy miként alakul az idei esztendő a gazdálkodók számára.

– Áprilisban valóban számíthatunk a melegre, de ez a tavaszi hónap mégiscsak szeszélyes időjárásáról, a virágzó fáinkat veszélyeztető talaj menti fagyokról hírhedt. Hogyan védekezhetünk az erős hajnali lehűlés ellen?

– A háztáji kertekben, kisebb területű gyümölcsösökben a talaj menti fagy ellen védelmet nyújthat a füst. Ezért azt javaslom, hogy egyelőre ne égessük még el a metszés során levágott gallyakat. Ehelyett gyűjtsük össze ezeket a növényi maradványokat a kert sarkaiban, s ha valóban komoly lehűlés fenyeget, akkor éjszaka, hajnaltájt gyújtsuk meg. A tűzrakásra szórjunk nedves avart, füvet, hogy a fa ne égjen el egyszerűen és gyorsan, hanem füstöljön. A füst ugyanis, szétterülve a föld felszínén, egy bizonyos mértékig megóvhatja növényeinket a fagytól.

– Van-e teendőnk a növényvédelem terén?

– Fel kell készülnünk arra, hogy ha komolyabb eső éri virágzó fáinkat, felütheti fejét a monília. Különösen a meggy- és cseresznyefáinkat, valamint a kajszibarackot fenyegeti ez a kór virágzáskor. Megjegyzendő azonban, hogy az utóbbi években már háromféle moníliagomba pusztít a gyümölcsösökben az eddigi kettő helyett. A harmadik fajta, a Monilinia fructicola az almatermésűeknél is gondot okozhat. Ajánlatos tehát idejekorán beszerezni a monília elleni vegyszereket, melyek nagy választékban kaphatók a szaküzletekben, hogy kéznél legyenek, ha felfedezzük a fertőzés első jeleit. Akár úgynevezett „piros bimbós” állapotban is meg lehet permetezni a fákat, mert ezáltal még csírájában elpusztíthatjuk a gombákat, amelyek így nem fognak virágzáskor nagy fertőzést okozni a kertünkben. Egyébként a szaküzletekben speciális, virágzás idején is alkalmazható szerek általában szintén kaphatók.

Egy másik gomba, a Tafrina deformans az őszibarackfa leveleit károsíthatja. Ha a kórokozó jelenlétének eredményeként a levelek fodrosodni kezdenek, piros dudorok jelennek meg rajtuk, szintén permetezni szükséges. Ilyenkor azonban kevésnek bizonyulhat a hagyományos réztartalmú szerek alkalmazása, érdemes valamilyen kaptán hatóanyagú készítményre váltani.

pszv

Kárpátalja