Az örökkévalóságig bámulja a tükröt az etióp Csipkerózsika
Lenyűgöző, kétezer éves ékszereket tártak fel brit régészek több észak-etiópiai sírban, amelyben további, a rómaiakhoz, illetve a területet egészen i. sz. 940-ig birtokló Akszúmi Királysághoz köthető kincseket találtak, amiből a kutatók azt szűrték le, hogy a római kereskedők évszázadokkal korábban eljutottak Etiópiába, mint ahogy eddig gondoltuk. Az egyik sírban egy különösen szép asszony pihent, aki elé egy bronz tükröt helyeztek, hogy az örökkévalóságig gyönyörködhessen szépségében.
Louise Schofield brit régész vezetésével a kutatók már hat hete dolgoznak az észak-etiópiai Akszúm ősi városában, ahol a feltárt 11 sírban első és második századi római leletekre bukkantak. Mindez pedig azt jelenti, hogy a rómaiak évszázadokkal korábban eljutottak az afrikai országba. „A sírok valósággal ontották magukból a különféle kincseket. Reméltem, hogy találni fogunk valamit, de hogy ennyi tárgyat tudunk feltárni, arról soha nem is álmodtam” – mondta a kutató az Observernek.
A régészek különösen izgatottak voltak egy általuk „Csipkerózsikának” nevezett asszony sírjának a feltárásánál, a maradványok, valamint a sírleletek pozicionálásából a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy a hozzátartozói igen szerethették az asszonyt, aki minden bizonnyal szépségéről is híres lehetett. „Az oldalára fordulva volt összekuporodva, az álla a kezén nyugodott és egy gyönyörű bronz gyűrűt viselt. Úgy temették el, hogy tekintete egy különösen igényesen elkészített, szintén bronzból készült tükrön pihent meg. Mellette különféle kozmetikumok, valamint egy szempillafesték is helyet kapott” – magyarázta a kutató.
A szépség egy több ezer apró gyöngyből álló nyakláncot viselt, és egy szintén gyöngyökből kirakott övet. Az ékszerek minősége azt tükrözi, hogy az asszony családja tehetős volt, és képesek voltak a távolról érkező luxusárukat is megvásárolni. Továbbá két, tökéletesen megőrződött római üvegedényt találtak az elhunyt arca előtt, ami a kutatók szerint arra szolgált, hogy az asszony könnyeit felfogja. Ezek mellett még egy agyagkorsót is felfedeztek mellette, amelyben minden bizonnyal a túlvilágra szánt ételek lehettek egykoron. Az alvó szépséget nem csupán földdel takarták be, hanem egy sziklába vájt sírboltba helyezték, aminek köszönhetően a leletek meglehetősen épen maradtak.
A kutatók még több harcos maradványira is ráleltek, karjaikat méretes vas karperecek díszítették, s minden bizonnyal a közeli csatamezőn vesztették életüket. Egy másik sírban egy újabb asszony pihent, akinek nyakláncán nem kevesebb mint 1065 darab színes üveggyöngy kapott helyett, mellette pedig egy parfümös tároló edénykét fedeztek fel. Schofield egy 2012-es ásatása során ugyanebben az etiópiai régióban egy aranybányát tárt fel, amelyről sokan azt tartják, hogy innen származik Sába királynő aranya.
Az Akszúmi Királyság fővárosa, Akszúm az egyik legfontosabb kereskedelmi hatalom volt az i. sz. 1-7. században, amely Indiával és a Római Birodalommal is virágzó kapcsolatban állt. Habár az akszúmiak írástudó emberek voltak, keveset tudunk róluk, és sokan csak az elveszett civilizációként említik őket. „Több információ maradt róluk a 4-5. századtól kezdve, amikor felvették a kereszténységet, és a Rómával való kapcsolat még intenzívebb lett. Azonban a mostani leletek megerősítették, hogy korábban is élénk kereskedelmi kapcsolat volt az északi birodalommal, illetve hogy ez a szál évszázadokkal korábbra is elnyúlt” – magyarázta a kutató. A rómaiak főként késztermékeket és luxus iparcikkeket hoztak az afrikai államba, míg az akszúmiták elefántcsontot, tömjént és fémeket adtak el nekik.