Égési sérülés egy növénytől

Szerző: | 2015.07.12., 16:16 | Színes

Kaukázusi medvetalp

A forró nyári napokban egyre többen mennek kirándulni, fürdőzni, ugyanekkor bőven akad munka a gyorsan növő gyomnövények miatt a kertekben, mezőn is. A fűvel, gyomnövényekkel övezett területeken viszont akaratlanul is egy komoly veszélyt rejtő növénybe botolhat az ember, amely mostanság egyre elterjedtebb vidékünkön is.
Ez a kaukázusi medvetalp nevű gyomnövény, amely a Kaukázus vidékén és Közép-Ázsiában őshonos. Európába a XIX. században került be, és – mivel elég igénytelen és szapora növény – hamar elterjedt. Mérgező hatása abban nyilvánul meg, hogy a vele érintkező bőrfelület felhólyagosodik, mintha megégett volna, sok esetben hegek is maradnak utána, hosszabb távon pedig fényérzékennyé teszi az érintett részt.
Az évelő növény akár 5 méteres magasságra is megnőhet, más növényeket kiszorít maga körül, s már említett igénytelensége és szaporasága miatt nagy, akár hektáros területeket is elfoglalhat. Szára üreges, levelén liláspiros foltok találhatóak. Összetett levelei akár 1-2 méteresre is nőhetnek. Késő tavasztól nyár végéig tart virágzása. Ernyősen elhelyezkedő, apró, fehér virágokból álló virágzata tetszetős, ezért a kíváncsi gyerekekre nézve különösen nagy az esélye annak, hogy veszélyes közelségbe kerülnek a növénnyel. A veszélyt fokozza az is, hogy nagyon hasonlít a közönséges medvetalphoz, amelyet a gyermekek gyakorta szakítanak le. Nagy mérete miatt pedig előszeretettel fényképezkednek vele, sokakat így egy fénykép miatt ér a baj. A medvetalp szárán található apró szőröcskék nagymértékben furokumarinokat tartalmaznak (ezt az anyagot a növények az állatokkal szembeni védekezés miatt szintetizálják, s egyáltalán nem ritka a növényvilágban, de más növények nem tartalmaznak belőle akkora mennyiséget, mint a kaukázusi medvetalp). Valamennyi föld feletti része, tehát szára, levele, virága is veszélyes. Azon, aki érintkezésbe kerül vele, rövid időn belül jelentkeznek a tünetek. A mérgező anyag, amelyet a növény átlátszó nedve tartalmaz, erősen fényérzékennyé teszi a bőrt, ami UV-sugárzás hatására kipirosodik, viszketni kezd, s egy-két nap alatt kihólyagosodik, mintha begyulladt vagy megégett volna. Helyükön aztán hegek és foltok maradnak, továbbá kialakul a fotodermatitisz nevű bőrbetegség is, ami miatt a bőr évekig védtelenné válik a napsugarakkal szemben. Ennél azonban súlyosabb következményekkel is járhat a növénnyel való érintkezés: szembe kerülve ugyanis átmeneti, vagy akár végleges vakságot is okozhat. Ilyen esetben mindenképp fel kell keresni egy szemész szakorvost.
A növény ritka túlélő fajta. Aki megpróbálkozik kipusztítani, az viseljen teljesen zárt ruházatot és védőszemüveget az ásás, vágás közben.
– A növénnyel való érintkezés során előbb kisebb fájdalom, esetleg égető érzés jelentkezik. Ezt követően elég hamar hólyagok jelennek meg a bőrön, amelyek kifejezetten olyanok, mintha égési sérülést szenvedett volna az egyén – tájékoztatta lapunkat Zsupán József, a Beregszászi Járási Kórház Bőr- és Nemibeteg-gondozójának szakorvosa. – A hólyagok belsejében víz van. Ilyenkor a lehető leghamarabb valami hideget kell a bőrre helyezni, aztán feltétlenül bőrgyógyászhoz fordulni, aki kezelést ír majd ki a keletkezett allergiás tünetre. Ugyanis, bármilyen meglepő, a bőrrel érintkezve a növény allergiás reakciót vált ki. A kiírt kezelés a sérülés terjedelmétől függ. Ennek függvényében lehet mindössze 5-6 nap, de akár 2 hét is. Szintén a sérülés súlyosságának függvényében lehet, hogy elegendő felületi kezelés, de szükséges lehet tabletta szedése és injekció is. A bőrgyógyász által kiírt kezelés betartásával a hólyagok nyoma el szokott tűnni. Persze, sok függ a betegtől is. Ha az illető nem kezdi el kinyomkodni a hólyagokat, akkor eltűnnek a hegek.

Espán Margaréta

Pin It on Pinterest

Share This