Elbutít a közösségi média?

Újabb kutatások azt mutatják, hogy a közösségi média rossz hatással van a kritikai gondolkodásra.

A Facebookon gondolkodás nélkül átveszünk és megosztunk tartalmakat, anélkül, hogy ellenőriznénk őket. Így könnyen manipulálhatókká válhatunk.

Különböző hírek terjednek arról, hogy milyen káros hatásai vannak a közösségi oldalak folytonos használatának. Most a Daily Mail online kiadása közölt újabb kutatási eredményeket, amelyek szerint a Facebbok és a Twitter használata csökkentheti az analitikus gondolkodási képességünket. A cikkben Dr. Iyad Rahwan kutatásait idézik, amelyek azt mutatják, hogy a közösségi hálózatok használata hosszú távon kikezdi a józan ítélőképességünket, és azt eredményezi, hogy kevésbé tudunk önállóan problémát megoldani.

A közösségi oldalakat nem csak barátkozásra, szabadidős időtöltésre használjuk, hanem egyre inkább informálódásra is. A közösségi oldalon szinte bármilyen információt megtalálhatunk barátainkkal vagy a közélettel kapcsolatban. Ugyanakkor a hatalmas lehetőség és információmennyiség mellett mégis úgy tűnik, hogy a Facebook nem okosít, inkább elbutít minket. Kutatók azt találták, hogy a Facebookon az információ olyan sebességgel és olyan mennyiségben terjed, hogy annak követése igencsak megnehezíti az elemző gondolkodást.

Ezt Dr. Iyad Rahwan, az edinburgh-i egyetem kutatója állítja, aki szerint a közösségi médiának köszönhető tájékozottságunk felszínes és csalóka. Kutatásában arra volt kíváncsi, hogy a közösségi hálózatba való bekerülés milyen hatással van az egyén tanulási képességeire. A kísérletben egy 20 főből álló csoport tagjainak tette fel újra és újra ugyanazokat a kérdéseket.

Az egyik feladatban a résztvevők a következő feladatot kapták: van egy ütő és egy labda, amelyek együtt 1,10 fontba kerülnek, és az ütő 1 fonttal többe kerül, mint a labda. A kérdés az, hogy mennyibe kerül a labda. A legtöbb ember számára az intuitív válasz az, hogy a labda 10 pennybe kerül. Valójában azonban a helyes válasz az, hogy a labda 5 pennybe kerül.

Annak ellenére, hogy a kérdéseket újra és újra föltették a résztvevőknek, ők ragaszkodtak az eredeti válaszukhoz, és csak az esetek negyed részében adtak helyes választ. Ezután egy másik csoport tagjainak tették fel ugyanezt a kérdést. Első körben egyedül kellett válaszolniuk, de aztán később csoportokban láthatták egymás válaszait. Akik egy csoportba tartoztak, megnézve egymás válaszait, rájöttek, hogy rossz választ adtak, és korrigálták magukat. Ugyanakkor ebből nem tanultak, ugyanis a második, és a harmadik kérdésre nem adtak összességében több jó választ.

Ez az eredmény meglepte Rahwant, ugyanis azt mutatta, hogy a résztvevők anélkül másolták le a többiek megoldását, hogy értették volna, hogy miért az a helyes. Azaz valójában nem gondolkodtak el újra a feladaton. „Úgy láttuk, hogy az emberek nem gondolják át újra a válaszukat, mert az túl sok időt és energiát venne igénybe. És a mindennapokban nincs időnk és energiánk, hogy mindent ellenőrizzünk” – mondja a kutató. Úgy tűnik tehát, hogy a közösségi oldalak olyan közösséget teremtenek, ahol mind jobban hagyatkozunk mások értesüléseire, és azokat hajlamosak vagyunk kritika nélkül átvenni. A kritikai gondolkodást tehát feláldozzuk az idő oltárán – bízva abban, hogy mindig találunk majd olyasvalakit, aki a helyes választ tudja. Ez az attitűd azonban rendkívül veszélyes lehet, ugyanis nem fogjuk észrevenni, ha manipulálnak minket…