Életet menthet a naptej

A nyár a legtöbb embernek elképzelhetetlen napozás nélkül, amelynek orvosilag is kimutatható pozitív hatásai vannak. Ha viszont nem figyelünk kellően bőrünk védelmére, akkor annak csúnya vége lehet: a leégésnél és az azt követő kellemetlenségeknél jóval nagyobb problémát jelentenek a rosszindulatú bőrdaganatok. A prevenció életet menthet, de mit kenjünk a bőrünkre?

A napsugárzás mindenkire máshogyan hat, attól függően, hogy hol és mikor ér bennünket, valamint hogy bőrtípusunk miként reagál a napfényre. Ahhoz, hogy a napsütés jótékony hatásait a legjobban élvezhessük, azt is fontos megérteni, hogy mi a napfény, és milyen hatást gyakorol a bőrünkre.

Az UV-sugárzás és a bőrrák

Az UV-sugárzás a látható fénynél kisebb, de a röntgensugárzásnál nagyobb hullámhosszúságú (a 200–400 nanométeres tartományba eső) elektromágneses sugárzás. Számos pozitív hatása mellett azonban elősegíti azt a folyamatot is, hogy az anyajegyekből rákos daganatok alakuljanak ki: a bőrrákos esetek 50-70 százaléka a túlzott mértékű UV-A- és UV-B-sugárzáshoz köthető.

Ma a bőrrák kialakulásának esélye egy a százhoz. Ennek egyik legfőbb oka, hogy sokan még mindig nem fordítanak elegendő figyelmet bőrük védelmére. Pedig a számok riasztóak: három diagnosztizált rákos esetből egy bőrrák.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) honlapján található adatok szerint világszerte két-három millió nem melanoma típusú bőrrákos esetet és 132 ezer rosszindulatú melanomát diagnosztizálnak évente. Az Egyesült Államokban ötből egy amerikai szenved bőrrákban élete során. Egy francia vizsgálat szerint Európában 5-7 százalékkal növekszik a bőrrákos esetek száma évente. Azonban minél hamarabb észleljük a problémát, annál nagyobb az esély a gyógyulásra. A bőrrák ugyanis 90 százalékban gyógyítható – ha időben kezelik.

Nem minden elváltozásnál beszélhetünk bőrrákról, a szakemberek is többfajta léziót különböztetnek meg.

A napfény okozta (aktinikus) keratózis előfordulása rendkívül gyakori, de nem bőrrák. Hámló, érdes tapintású foltok jelennek meg a bőr felszínén, melyek hajlamosak visszatérni. Hosszan tartó vagy ismétlődő napsugárzás esetén alakulnak ki. Azt jelzik, hogy a bőr elvesztette természetes védekező képességét a nappal és az UV-sugarakkal szemben. Egyes esetekben bőrrák kialakulásához vezethetnek.

A karcinóma a bőrrákos esetek 90 százalékát adja, leginkább a felnőttkori, gyakori és ismételt napsugárzás okozza. Általában az arcon jelenik meg, lassan növekszik, ezért korai felismeréssel kezelhető.

A melanoma a festéktartalmú sejtek rosszindulatú burjánzása. Ez a legveszélyesebb bőrrák, a beteg élete forog kockán. Intenzív, napégést okozó napsugárzás eredményeként jelenik meg barna vagy fekete foltként egészséges bőrön. Az esetek 35 százalékában egy meglévő anyajegyet érint. Ha az első stádiumban diagnosztizálják, gyógyszeres kezeléssel teljes mértékben gyógyítható.

Túlzásba vitt napozás

A túl sok napozás hatására bőrünkön a kisebb, esztétikai problémák mellett megjelenhetnek súlyosabb, rákot megelőző állapotra utaló jelek is. Sokan azt gondolják, hogy a már meglévő anyajegyeik jelentik a legnagyobb veszélyt, azonban ez nem feltétlenül igaz, melanoma esetében például az esetek csupán egyharmada érint meglévő anyajegyet.

A szervezet védekező rendszere 12 éves korig nem működik tökéletesen, így fényvédelemre is kevésbé képes. A csecsemők pedig még könnyebben és még hamarabb égnek le. Szakértői becslések szerint a Nap okozta bőrkárosodások 80 százaléka 18 éves kor előtt keletkezik. Ez pedig később bőrrák kialakulásához vezethet.

Holló Péter, a Semmelweis Egyetem docense, a Magyar Dermatológiai Társulat főtitkára szerint ezért 14 éves kor alatt egyáltalán nem lenne szabad napozni, így gátat lehetne szabni annak, hogy egyre növekedjen a fiatalok körében a melanomás megbetegedések száma. (A hazai melanomás betegek egyharmada ugyanis fiatal.) A bőrgyógyász szerint a többszörös leégés – főleg gyermekkorban – megnöveli a rosszindulatú bőrrák esélyét, ráadásul a sok napozás idővel összeadódik, hiszen „a bőr nem felejt”, ez pedig később egyéb, súlyos bőrproblémához, például laphámrákhoz vezethet.

Hogyan védekezzünk?

Az azonnali, még inkább a fentebb említett késői hatások kivédése miatt igen fontos a megfelelő fényvédelem, különösen az érzékenyebb bőrűeken, illetve a gyerekeken.

A védekezés lehet mechanikai, azaz megfelelő ruházat, kalap, UV-szűrős napszemüveg viselése. Emellett igen nagy választékban hozzáférhetők a különböző fényvédő szerek. Ezeken az SPF (Sun Protective Factor) jelölés után álló szám jelzi a fényvédő faktor számát UV-B tartományban, azaz megmutatja, hányszoros UV-B sugárzás szükséges a leégéshez ha be vagyunk kenve, ahhoz képest amikor nem vagyunk bekenve az adott naptejjel. A ma kapható fényvédőkön 50-es szám jelzi a legmagasabb védőfaktort, ennél magasabb érték feltüntetése nem engedélyezett a gyártók számára.

Sok termék csomagolásán található még egy „+” jel, ez azt jelenti, hogy UV-A tartományban is véd. Szintén előfordulhat az „Australian Standard” felirat, amely azt jelenti, hogy az adott termék az UV-A-sugarak ellen 90 százalékos védelmet nyújt (függetlenül attól, hogy milyen az UV-B-védelem nagysága).

Naptej, napolaj vagy napozó spray?

Nem az állagtól függ, hogy az adott fényvédő szer mennyire hatékony.

Az olajat célszerű 20-30 perccel a napra lépés előtt felkenni a bőrre, ezt a fajta fényvédelmet inkább a száraz bőrűeknek ajánlják. A naptej hatóideje szintén 20-30 perc, ezt leginkább a normál és száraz bőrű embereknek ajánlják. A spray formátumú fényvédőket hamar beszívja a bőr, de a tényleges hatás itt is csak pár perc múlva érvényesül.