Ezeket együk februárban

Télen nem könnyű friss zöldséghez, gyümölcshöz jutni, pedig a szervezetünknek nagy szüksége van ezekre a remek tápanyagforrásokra. A legjobb, ha helyi őstermelőktől vásárolunk, mert így a vitaminraktárainkat is feltölthetjük és az ökológiai lábnyomunkat is csökkenthetjük. Mutatjuk, ebben a hónapban mik kerüljenek a kosárba!

Míg nyáron rengeteg friss zöldség és gyümölcs elérhető, a hidegebb hónapokban csökken a kínálat. Megtévesztő, hogy a szupermarketekben roskadoznak a polcok az egzotikus fajtáktól – főleg a citrusféléktől -, ám ezeknek tápanyagtartalma sokszor elmarad a várttól. Ahhoz ugyanis, hogy látszólag frissen kerüljenek a vásárlóhoz, nagyon korán szedik le és szállítás közben mesterségesen érlelik őket. Így azon túl, hogy kevés bennük a vitamin és ásványi anyag, még a környezetre is nagy terhelést rónak: egyrészt a gázokkal, vegyszerekkel, amiket az érleléshez használnak, másrészt a hosszú utaztatás miatt.

Éppen ezért, ha tudatosan szeretnénk vásárolni, hanyagoljuk a narancsot, mandarint, banánt, és helyettük helyi őstermelők portékája közül válogassunk. (Figyeljünk, mert az, hogy valaki a piacon árul, nem jelenti azt, hogy őstermelő!) Még jobb, ha biogazdálkodásból szerezzük be az idényzöldségeket és gyümölcsöket. És hogy miket érdemes februárban fogyasztani?

Alma
Ez a gyümölcs egész évben megtalálható a piacon, szerencsére jól tárolható, sokáig eláll. 3,7 gramm rostot, és 10-15 mg C-vitamint tartalmaz. Ezenkívül A- és B vitamin-, folsav-, kalcium-, magnézium-, kálium-, kéntartalma is jelentős. Vízben oldódó rostanyaga, a pektin jó hatással van az emésztésre, támogatja a bélflórát, segít a magas vérnyomással küzdőknek is. Nem véletlenül szól a mondás: „napi egy alma az orvost távol tartja”.

Cékla
Sok értékes vitamin és ásványi anyag található benne, főleg A-, C- és B6-vitamin, valamint kálium, magnézium és vas. Ezenkívül a céklában lévő fitokemikáliák és antioxidánsok (például a bétacianin) jó hatással van a daganatos betegek állapotára is. Kutatások szerint ez a vegyület jelentős mértékben képes lelassítani a tumorok növekedésének ütemét. A cékla másik nagyszerű tulajdonsága, hogy javítja a vérkeringést, többek között az agyunkban is, ezáltal hozzájárul az idegrendszer egészségének megőrzéséhez.

Sütőtök
Ha problémánk van a látásunkkal, vagy csak a lehető legtovább szeretnénk megőrizni szemünk egészségét, iktassuk be a sütőtöket minél gyakrabban a menünkbe. 20 dekagramm belőle ugyanis (főve vagy sütve) fedezi a napi A-vitamin szükségletünk kétszeresét, ez a vitamin pedig nagyon fontos a szemnek. Ezenkívül a finom zöldség jót tesz a bőrnek is: a benne lévő karotinoidok segítenek semlegesíteni a szabadgyököket, ami által felveszik a harcot a ráncokkal szemben.

Csicsóka
Februárban még kapható csicsóka, ne szalasszuk el! A benne található probiotikus inulin rostanyag erősíti az immunrendszert, diétázóknak pedig jó hír, hogy sokáig eltelít (hatszor annyi rostot tartalmaz, mint a burgonya).

Sárgarépa
Rengeteg benne az A-provitamin, amit a testünk A-vitaminná alakít át. Ezenkívül tartalmaz B-, C-, D-, E- és K-vitamint is, valamint az ásványi anyagok közül foszfort, káliumot, kalciumot, nátriumot és magnéziumot. Ezeknek köszönhetően erősíti a bőrt, hajat, körmöt, csontokat, fogakat. Tisztítja a májat, elősegíti a pangó epe és a fölösleges zsírok távozását Léként fogyasztva pedig serkenti az emésztést és enyhén vizelethajtó hatású.

Fekete retek
C-, B1-, B2-vitamin, kalcium, vas, kálium, magnézium, foszfor: ezekből mind sok található benne. Természetes vízhajtó, segíti a méregtelenítési folyamatokat, mellette pedig élénkíti a gyomornedvek elválasztását. Ha refluxszal, puffadással, emésztési zavarokkal küzdünk, együnk belőle minél többet! Mivel vírusellenes hatása is van, az influenzaszezonban különösen fontos zöldség.

Naspolya
Talán kevéssé ismert gyümölcs, mert kissé szottyadt külseje és barna színe miatt nem túl vonzó a külseje. Az íze viszont annál finomabb – és nem mellesleg egészséges is! Kiemelkedő a C-vitamin-tartalma (100 grammban 12 mg), és vasból is jelentős mennyiség található benne. Emiatt kismamáknak mindenképp ajánlott a fogyasztása, főleg mert a téli szezonban nehéz ilyen remek, friss tápanyagforráshoz jutniuk. Lehet nyersen is enni, de készíthetünk belőle parfét, lekvárt és zselét is.

Kínai kel
Ugyan a káposztafélékhez tartozik, de rokonaival ellentétben nem okoz puffadást, hasfájást. Ez annak köszönhető, hogy viszonylag nagy mennyiségben (30%-ban) könnyen emészthető növényi fehérjét tartalmaz. Mivel a rágás során a rostjai hamar szétbomlanak, a gyomornak már nincs vele nehéz dolga. Mégis laktató és tápanyagokban gazdag zöldség, C-vitaminból különösen sokat tartalmaz.

Zeller
Szárzeller, zellerszár, halványító zeller: többféle néven találkozhatunk vele, ahogy felhasználása is sokrétű lehet. Kiváló alapanyaga leveseknek, salátáknak, köreteknek, de mártogatós szószok mellé nyersen rágcsálva fogyókúrás snackként is ízletes. Magas a B6-, C- és K-vitamin-tartalma, továbbá káliumból, folsavból és antioxidánsokból is jelentős mennyiség található benne. Segíti az egészséges koleszterinszint fenntartását, csökkenti a szervezetben fellépő esetleges gyulladásokat, méregtelenít, emellett pedig antimikrobiális tulajdonsággal is rendelkezik, vagyis támogatja az immunrendszert a fertőzésekkel szembeni harcban.

Póréhagyma
Hasonló gyógyító képességekkel rendelkezik, mint a fokhagyma, de annál kíméletesebb. Fertőtlenítő, baktérium- és gombaölő tulajdonságokkal bír. Enyhíti a garat, a gége, a légcső, valamint a hörgők gyulladását, sőt akár köptetőként is használható. Ezeken kívül szív- és érvédő, vérnyomás- és koleszterinszint-csökkentő hatása is van. Fontos tudni, hogy a tévhittel ellentétben a vastagabb darabok is ugyanolyan zsengék és tápanyagban gazdagok, de ügyeljünk rá, hogy olyat vásároljunk, amelynek friss, élénkzöld a levele.