Görögkatolikus biciklitúra

Hét nap, 450 kilométernyi út, 38 biciklis, közel 50 defekt és tucatnyi borulás, két zsák burgonya – így fejezhetjük ki számokban az idei kárpátaljai görögkatolikus biciklitúrát.

Azonban az élmény, melyet a megtett kilométerek, az együtt töltött napok, a kitűzött cél teljesítése jelenthetett a résztvevőknek – felejthetetlen, s adatokban nem adható vissza.

A Beregszászi Görögkatolikus Esperesi Kerület agilisabb papjai több mint tíz éve szerveznek kerékpáros túrát a görögkatolikus vallású fiatalok számára. Az elmúlt esztendők alatt a vállalkozó kedvűek eljutottak Kárpátalja festői szépségű tájaira; bicikliztek a Lembergbe és a Budapestre vezető utakon, bejárták a Zempléni-hegység vidékét.

Idén egy régi kedvenc, a Hoverla töve volt a bringások úti célja, hogy aztán gyalogosan hódítsák meg Kárpátalja – s egyben Ukrajna – legmagasabb pontját.

A július 27-én a beregszászi járási Nagybégányból induló erőpróba első állomása a Nagyszőlősi járásban lévő Karácsfalva volt. Éjszakára a helyi görögkatolikus líceum látta vendégül a Beregszászi-, Nagyszőlősi- és Munkácsi járásokból érkező bicikliseket, akik másnap Nagyszőlős felé vették az irányt, hogy az egykori máramarosi városokon, Huszton, Técsőn keresztülhajtva elérjék aznapi céljukat – Aknaszlatinát. A településen a magyar tannyelvű Bolyai János Középiskola biztosított szállást a kerékpárosok számára.

A túra harmadik napján érték el a tiszabogdányi végállomást az addigra már kellően kifáradt bringások. A helyi görögkatolikus parókia és vendégház fogadta be őket.

Félretéve a kétkerekűt, a fiatalok teherautóval illetve gyalogosan járták be a környéket.

A hétnapos kirándulás fénypontjaként megmászták a Tiszabogdánytól néhány kilométerre magasodó Hoverlát. A régi magyar nevén Hóvárként emlegetett 2061 méteres csúcs tetején állva az Északkeleti-Kárpátok csodás látványa tárult a túrázok elé.

Áfonyával és jó hegyi levegővel megtelve tértek vissza a hódítók szálláshelyükre, ahol a következő napot pihenéssel és közös főzéssel töltötték.

Azt szokták mondani, hogy a hazafelé tartó út rövidebb. Nos, bicikliseink esetében valóban így volt, hiszen két nap alatt tették meg a több mint 200 kilométeres távot Nagybégányig. Végül büszkén fordultak be a nagybégányi parókia udvarára, ahol azzal az ígérettel vettek búcsút a túra idei szervezőjétől, Marosi István görögkatolikus paptól, hogy jövőre újból találkoznak.