Hideg nyalánkságok

A fagylalt tejből vagy tejporból, cukorból, különféle ízesítőkből (gyümölcsök vagy mesterséges ízesítőanyagok) és adalékanyagokból készült hideg édesség.
Házilag is elkészíthető, üvegkehelyből vagy ostyából készült fagylalttölcsérből is fogyasztható, díszítésként gyümölcsöt, ostyát, különféle gyümölcsszirupokat, csokoládét és csokoládészirupot stb. használnak. Léteznek zöldségfagylaltok is. Általában gombócokban szolgálják fel, egy gombóc tömege körülbelül 4 dkg. Csomagolt formája a jégkrém.

A fagylaltot valószínűleg először a kínaiak ismerték, mintegy ötezer évvel ezelőtt már hóból, tejből és gyümölcsökből kevert jeges édességet fogyasztottak a tehetősebbek. Valószínűleg egyiptomi közvetítéssel került a földközi-tengeri országokba. A történelem sok híres alakja volt fagylaltkedvelő, így például Nagy Sándor a katonáinak szolgáltatta fel a jeges édességet élénkítő hatása miatt, Hippokratész betegeinek ajánlotta gyógyírként, Nero császár több száz kilométerről is képes volt jeget hozatni a különleges édesség elkészítéséhez. Rómában igen kedvelt finomság volt a gazdagabbak számára. Marco Polo kínai utazásáról visszatérve több fagylaltreceptet is magával hozott. Az első, fagylaltot árusító kávéház valószínűleg Párizsban nyílt meg, ám a fagylalt addig nem terjedhetett el széles körben, amíg az ipari forradalom a konyhatechnológiát is el nem érte, hiszen a fagylalt előállítása, és főképpen folyamatos hűtése nagy kihívás elé állította a készítőket és drágává is tette a terméket. A XIX. század végére már a legtöbb magára valamit is adó kávéházban lehetett kapni fagylaltot. Amerikába az 1700-as évek végén jutott el a fagylalt receptje. Miután 1904-ben Charles E. Miches feltalálta a tölcsért, a fagylalt hordozhatóvá vált, növelve népszerűségét. 1923-ban Harry Burt szabadalmaztatta a „jégkrém pálcikán” elnevezéssel forgalomba kerülő, csomagolt fagylaltját.

Magyarországra a fagylalt osztrák közvetítéssel került a XVIII. században, és hamar kedveltté vált, az 1900-as évek elején már minden szakácskönyvben szerepelt fagylaltrecept. Akkoriban még leginkább a gyerekeknek ajánlották, bár voltak már olyan receptek is, amelyekben bort és pezsgőt is adtak a fagylalthoz, ezzel leginkább a férfiakat vonzva az édességhez.

A szovjet érában a fagylalt olcsó volt: a plombir, krembrjulé és eszkimo fagylaltok a klasszikus kedvencek közé tartoztak, melyeket néhány kopejkáért lehetett venni – ha éppen volt – a sarki kioszkban, vagy az utcai árusnál egy kartondobozból. A szovjet fagylaltkészítés remekei voltak ezek: rengeteg tejszínből készültek édesen, vanília ízben, vagy éppen igazi étcsokoládéval. Régi kedvencekről lévén szó, az említett márkanevek még ma is megtalálhatóak, rengeteg gyártó forgalmazza őket, ám ennek megfelelően természetesen a minőségük sem egyforma.

Elmondható, hogy jelenleg már szinte megszámlálhatatlan a fagylaltok és jégkrémek változatainak száma: egy kisebb élelmiszeripari diszkontban is legalább tizenkétféle fagylalt várja a vásárlót. Megfigyelésünk szerint jelenleg az egyik legelterjedtebb fagylalt a már említett plombir. A régi szovjet érában már megszokott, visszafogott zsírpapíros csomagolást színes váltotta fel, s az ostya is másabb, mint „szovjet” változatáé. A számtalan ízváltozatban és tömegméretben forgalmazott jeges ínyencség legolcsóbb változata – bolttól függően, 60 grammos kiszerelésben – 3–4 hrivnyába kerül, ám a hengerdobozos kiszerelésű, nagyobb tömegű plombirokhoz már jóval drágábban – 5–8 hrivnya közötti árakban – juthatunk hozzá a boltokban.

Szúrópróbaszerűen vizsgálódtunk különböző ABC-kben, és az eladók elmondása szerint a kelendőbb jégkrémek közé tartozik még a Kastan (Gesztenye), valamint a TM nevű jégkrém is: előbbi 4, míg utóbbi 4,25 hrivnyába kerül. „A Kastant sokan a csokoládés íz miatt választják – tájékoztat az eladók egyike, Szvetlana. – De megfigyelésem szerint a csokoládés íz szeretete a többi fagylalt és jégkrém esetében is igaz. A vásárlási statisztika alapján állítjuk össze a rendelési listát, s ebben fokozott figyelmet szentelünk az emberek igényének, köztük a turistákénak. Az ABC-nk elég jó helyen található, számos turista keresi fel: elmondható, hogy a nyári bevétel legnagyobb része tőlük származik. Nyáron pedig az ásványvízzel „holtversenyben” a fagylalt és a jégkrém a legkelendőbb.”

A kilós kiszerelésben kapható, műanyagdobozos fagylaltok ára 30 hrivnyánál kezdődik, és egyeseké az íztől, valamint összetételétől – pl. valódi gyümölcsdarabkák a fagylaltban – függően a 60-70 hrivnyát is elérik. Ezt, sajnos, nem mindenki tudja magának megengedni, sok vásárló az árakat látva fagylalt fogyasztása nélkül is jéggé dermed. Így tehát elmondhatjuk, hogy a vásárlást ezen a téren is a pénztárca vastagsága alakítja.