Hiperpigmentáció: foltok a bőrön

A túlzásba vitt napozás a legfőbb oka, hogy a bőrünkön sötétebb foltok jelennek meg. Az egyenetlen bőrszín, a hiperpigmentáció azonban nem csak az UV sugaraknak köszönhető. Vegyük sorra, mitől alakulhatnak ki szeplők és foltok.

Először is nézzük, mit is értünk hiperpigmentáció alatt? A bőr túlzott elszíneződése ez, amikor a melanin nevű sötét pigment elszaporodik. A melanin határozza meg a szemünk, a bőrünk színét: termelődése a napfény hatására következik be. Ha azonban túlzásba visszük a napfürdőt, esetleg a bőrünket sérülések érik, vagy éppen egyszerűen öregszünk, mindez kiválthatja, hogy a kültakarónk egyes területeken túl sok sötét pigmentet termel, s ez sötétebb foltok megjelenéséhez vezethet. Itt kell megemlítenünk, hogy bizonyos betegségek, hormonális hatások, de akár családi öröklődés is állhat a hipermigmentáció kialakulása mögött.

Horzsolástól, karcolástól is

A barna foltok számát különféle külső behatások is szaporíthatják: például a bőr felhorzsolása, karcolódása vagy egyéb sérülése, de egyes bőrgyógyászati kezelések után – ilyen a lézeres beavatkozás – is kialakulhatnak a bőrön sötét foltok. Ezek színe a barna különböző árnyalata lehet, kiterjedésük is változó. Ha ezeket a foltokat napfény éri, még sötétebbé válnak: akinek tehát ilyen típusú foltjai vannak, semmiképpen ne hanyagolja a magas faktorszámú fényvédőket. Bár zömmel ártalmatlan elváltozásokról van szó, megjelenésük – főleg az arcon – gátlásokat okozhat.

Foltok, pöttyök és egyebek

Ha típusokra szeretnék osztani a hiperpigmentáció megjelenési formáit, a következő nagyobb csoportokat különböztethetjük meg: a pigmentfoltok közé időskori májfoltok, szeplők tartoznak, amik a napfény hatására bújnak elő. Ezek a bőrfoltok ezért csak azokon a területeken jellemzőek, amelyeket napsütés ér: arc, váll, karok, nyak. Az úgynevezett tejeskávéfoltok – ez már a második csoport – változatosak: ez méretükre és alakjukra is igaz. Sokszor egy bizonyos genetikai eredetű betegség, a neurofibromatózis első tünetei is lehetnek. A harmadik csoportba azok a bőrfoltok tartoznak, melyek hormonális hatásokra jelennek meg a bőrön: a terhesség, vagy a fogamzásgátló szedése kialakíthat melasma vagy chloasma nevű elváltozást, ami a nők arccsontján, felső ajkain, állvonalán megjelenő, maszkszerű elszíneződés, melyet a várandós nők legtöbbjén megfigyelhetünk. A pattanásos hegek alkotják a negyedik csoportot: ilyenkor elszíneződött, lapos folt marad egy bőrsérülés után. Gyakori jelenség ez – például – a pattanásos arcbőrűeknél. Bizonyos betegségek miatt kialakuló bőrfoltok alkotják az utolsó csoportot: a nyirokrendszerrel kapcsolatos kórok – mellékvese-rendellenesség, a pajzsmirigy túlműködése stb. – endokrin hipermigmentációt okoz.

Senki sem védett

Minden népcsoport tagjainál előfordulhat, hogy foltok alakulnak ki a bőrén, védve tehát senki nincs ellene. Persze mi magunk is tehetünk azért, hogy ne legyen hiperpigmentált a bőrünk: a túl sok napozás nagyobb esélyt ad ezeknek az elváltozásoknak. Bizonyos hivatások megkívánják, hogy ezek az emberek sokat tartózkodjanak a napon: a kertészeknek, tengerészeknek is foltok jelennek meg a bőrén, de a kátránnyal vagy szurokkal dolgozók, az illatszerboltok dolgozói is fokozott kockázatnak vannak kitéve. Náluk nem a nap, hanem a vegyszerek használata okozhat hiperpigmentációt.