Hogyan csökkenthető a szem fáradtsága?

A gyakran éjszakába nyúló számítógépezés könnyen a szem fáradásához, később pedig szemszárazsághoz vezethet. Mit tehetünk a szemfáradtság elkerülése, illetve a kialakult, kellemetlen tünetek kezelése érdekében?

A szemfáradtság elsődleges oka egyértelműen a modern életvitel: a szem túlterheltségének legfőbb előidézője a számítógépes munkavégzés, amelynek során gyakran sokkal többet kell egyhuzamban néznünk a monitor képernyőjét, mint amennyit szemünk még a kifáradás jelei nélkül is tolerálni képes.

A számítógép monitorján nem ugyanúgy jelennek meg a betűk, mint egy nyomtatott lapon: tudatosan észre sem vesszük, de itt nem olyan kontrasztosak a színek, és a képpontokból összeálló betűk formája is kevésbé éles és határozott, mint nyomtatásban. A szem nem képes tartósan élesre állítani a monitoron nézett képet, az élesség megtartásához ezért rövid időközönként újra és újra fókuszálnia kell, ami állandó megterhelést jelent a szem belső izmainak.

A szemfáradtság kialakulásában szerepet játszó másik fő tényező, hogy a képernyő előtt ülve hajlamosak vagyunk kevesebbet pislogni: ismert, hogy ha a szem megerőltetése nélkül a távolba meredünk, akkor átlagosan huszonkétszer pislogunk percenként. Olvasás közben ez az érték tízre, a monitor előtt ülve viszont mindössze nyolcra csökken, ami negatívan befolyásolhatja a szemfelszín természetes egyensúlyát. Ennek oka, hogy a szemfelszínt borító vékony folyadékréteg, a könnyfilm egyensúlya megbomlik.

Ha a könnyfilm épsége bármilyen okból megsérül, az a szemfáradtságot követően komolyabb problémát, ún. szemszárazságot is okozhat. A szemszárazság jellemző tünetei között szerepel a viszkető, szúró, égető vagy az ún. idegentest-érzés („mintha homok ment volna a szemembe”), a homályos látás, a túlzott fényérzékenység, illetve a szem kivörösödése, ezért ezzel minél hamarabb érdemes orvoshoz fordulni.

A füstös levegőtől és a túl száraz szobai levegőtől is fárad a szem

A túlzott számítógép-használaton kívül a szemfáradtság további lehetséges okai között szerepelnek az olyan – részben módosítható – életmódbeli tényezők, mint a túl sok TV-nézés (sötétben, megfelelő világítás nélkül), a hosszabb ideig tartó folyamatos autóvezetés, a túl száraz szobai levegő, a légkondicionált helységekben való egész napos tartózkodás, a légszennyezettség és a cigarettafüstös levegő, és a kontaktlencse-használat is okozhat szempanaszokat.

A szemfáradtság elkerülését célzó tanácsok ezekben az esetekben természetesen meglehetősen egyszerűek (próbáljuk meg minél inkább elkerülni a kiváltó okokat), sajnos azonban vannak olyan tényezők is, amelyekkel szükségszerűen együtt kell élnünk: ilyen a légszennyezettség, vagy ha a munkahelyünkön légkondicionált irodában kell dolgoznunk.

A szemfáradtság a fentiektől eltérő okokból is kialakulhat, például ha valakinél nem termelődik elegendő mennyiségű könny: az instabil állapotú könnyfilm ilyenkor nem teszi elég nedvessé a szaruhártyát, ami amellett, hogy folyamatosan kellemetlen érzést okoz, átmenetileg a látás minőségét is ronthatja. Bármely okból alakult is ki a szemfáradtság, ha hosszabb időn át is fennállnak a panaszok, érdemes felkeresni a háziorvost vagy egy szemész szakorvost, aki javasolhat megfelelő szemcseppet.

Amennyiben hosszabb – egész napos, vagy akár éjszakai műszakban történő – számítógépes munkát végzünk, az asztalon érdemes a monitort úgy elhelyezni, hogy az pont szemben legyen, nagyjából 50-70 cm távolságra (ez függ a monitor méretétől is), és közepe az egyenes előre nézés vonala alatt 10-20 cm-rel legyen, mert így enyhén lefelé kell nézni. Fontos a monitor típusa is: a modern folyadékkristályos (lcd) képernyők sokkal előnyösebbek, mint a régebbi, katódsugárcsöves (crt) típusok.

A fényviszonyok beállításánál az a legideálisabb, ha a monitor fényerejénél gyengébb az általános megvilágítás, amit kiegészít egy asztali lámpa, ami csak a billentyűzetet és a nyomtatott anyagot világítja meg, a monitort és a szemet viszont nem.

Törekedni kell a feleslegesen nagy külső és belső világítás kiküszöbölésére is, amit függöny vagy redőny használatával, és a belső világítás lehetőség szerinti csökkentésével lehet elérni.

A legjobb, ha az ablak oldalra esik tőlünk, és nem szemben vagy háttal ülünk neki, mert a túl erős fény fárasztja a szemet, rontja a koncentrációt, és zavaró fényvisszaverődéseket, tükröződéseket hozhat létre. A monitort érdemes tükröződés elleni szűrővel vagy ernyővel is ellátni, és hasznos lehet a számítógépes szemüvegeken található ún. antireflex bevonat is.

Szemtornával a fáradtság ellen

Néhány egyszerű gyakorlat szintén sokat segíthet a szem elfáradásának és kiszáradásának megelőzésében: a szemfáradságot rendszeres, tudatos pislogással lehet a legjobban megakadályozni.

Fél óránként végezzünk 10 nagyon lassú szemlehunyást, a zárt szemhéj mögött lassan körözzünk a szemünkkel, és a fókuszálásban közreműködő szemizmok nyújtására egy percig nézzünk egy távoli tárgyat, vagy tíz másodpercenként váltogassuk a közelre és a távolra nézést.

Végül a legfontosabb, hogy feltétlenül tartsunk időnként egy-egy rövidebb szünetet: álljunk fel és járkáljunk egy keveset, miközben a szem is egy kis pihenéshez juthat.

Forrás: origo.hu/erdely.ma