Holnaptól jön a nyári időszámítás

Szerző: | 2021.03.27., 18:15 | Színes

Forrás: hirado.hu

Vasárnap hajnali kettőkor három órára állítjuk át az órákat. Bár korábban az Európai Unió már döntött az óraátállítás eltörléséről, egyelőre nincs megállapodás arról, hogy mi következzen a most használt megoldás után. Egyik megoldás sem fekete vagy fehér, mindegyiknek vannak előnyei és hátrányai, amik ráadásul nem is egyeznek meg minden földrajzi térségben. Nehéz lesz tehát mindenki számára jó megoldást találni Spanyolországtól Magyarországig.

A nyári időszámítás bevezetésének célja az volt, hogy a társadalom működése jobban igazodjon a Nap járásához. 1980 óta, az elmúlt negyven évben hozzászokhattunk ahhoz, hogy tavasszal és ősszel, minden évben át kell állítani az órákat.

Az Európai Bizottság egy 2018-as közvélemény-kutatásra reagálva gyorsan, még 2019-ben hozott határozatot az óraátállítás eltörléséről. Ezt a döntést 2019. március 26-án az Európai Parlament is megerősítette, határozatuk szerint 2021-től kellett volna eltörölni az évenkénti kétszeri óraátállítás gyakorlatát. A folyamat azonban a Brexit, a költségvetési tárgyalások nehézségei és a koronavírus-járvány miatt lelassult, továbbra sem sikerült közös álláspontra jutni a kérdésben.

Önmagában már az eltörlés, vagy a megtartás mellett is számos érv szól. Ezeket mi is részletesen összeszedtük egy korábbi cikkünkben. A Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. például pénteki tájékoztatásában megerősítette, hogy az óraátállítással még mindig viszonylag jelentős megtakarítás érhető el.

Ugyanakkor a Magyar Alvás Szövetség egy nappal korábban közleményében pont az óraátállítás hátrányaira hívta fel a figyelmet, amikor a megszaporodó balesetekről és szív-érrendszeri halálozásokról írtak. Ez a vita azonban az Európai Unió eltörlésről szóló döntésével gyakorlatilag másodlagossá vált.

Az igazi kérdés már az, hogy az egyes országok melyik időzónát választják: a jelenlegi nyári, vagy a jelenlegi téli időszámításukat tartják majd meg.

Ezt a kérdést viszont nagyon nehéz lesz egységesen eldönteni Európa országaiban. Ha alaposabban megnézzük az európai időzónákat ábrázoló térképet, akkor érthetővé válik, hogy miért.

Az UTC, vagyis az egyezményes koordinált világidő a London melletti greenwichi középidőnek felel meg, itt található egyezményesen a Föld nulladik hosszúsági köre. Mivel a bolygót 24 időzónára lehet felosztani, könnyen kiszámítható, hogy mindegyik időzónára egy 15 hosszúsági fokot lefedő terület jutna elméletben. Ha tehát nem lettek volna hatással az időzónák kialakítására a történelmi folyamatok és az országhatárok, akkor az UTC-nek a nyugati hosszúság 7,5 foktól (nagyjából a spanyol-portugál határtól), a keleti hosszúság 7,5 fokig (nagyjából a francia-olasz határig) kellene tartania. Az UTC+1-nek, azaz a Közép-európai időzónának pedig a keleti hosszúság 7,5 foktól a keleti hosszúság 22,5 fokig (Magyarország legkeletibb pontja van körülbelül ilyen hosszúsági körön).

A történelmi folyamatok miatt azonban közel sem ez a helyzet. Jelenleg Spanyolországtól Magyarországig egységesen a közép-európai idő használatos. Ez az UTC-hez képest egy órával jár előbbre, ezért UTC+1 a jelölése.

Az egységes idő egy ekkora hatalmas területen azonban szélsőséges helyzeteket eredményez. Amíg például ma a kelet-magyarországi Nyíregyházán 5:21-kor kelt fel a nap, addig a nyugat-spanyol Vigo-ban csak 7:25-kor. A két napfelkelte között több mint két óra a különbség. Tehát az időzóna keleti és nyugati határa között nagyon nagy a különbség a földrajzi hosszúság által meghatározott napidő, és a hivatalos zónaidő között.

Ez természetesen az élet számtalan területére hatással van, Spanyolországban annyira siet a zónaidő, hogy például a nálunk megszokotthoz képest jóval később kezdődik az iskola- és a munkaidő is, azaz többet mutat a spanyolok órája, amikor reggel elindulnak a dolgukra.

Jól látható tehát, hogy miért lesz nehéz egységes európai álláspontot kialakítani a kiválasztandó időzónák esetében. A földrajzi jellemzők miatt nem minden országnak ugyanaz a kedvező választás. Ha például a Magyarországon sokak által kívánt nyári időszámítás maradna meg egységesen a Közép-európai időzóna helyén, akkor az azt jelentené, hogy télen Nyugat-Spanyolországban 10 óra után kelne fel a nap. Könnyű belegondolni, hogy miért nem szeretnék ezt a spanyolok. Nálunk pedig a téli időszámítás bevezetésekor lenne nyáron túl korán világos, a hajnali 3 és 4 óra között megkapott napfény nem lenne túl jó üzlet az esti 19 és 20 óra közöttiért.

Ha viszont nem dönt mindenki egységesen a jelenlegi Közép-európai időzónán belül, akkor hol húzzuk meg a választóvonalat? Válasszuk mi a nyári időzónát, az osztrákok pedig már a télit? Az ebből eredő problémák, és gazdasági hátrányok nagyok lennének. Ha viszont nem a magyar-osztrák határon lenne a választóvonal, akkor hol? Ahogy haladunk nyugatra, az osztrák-német, a német-francia és a francia-spanyol határon is ugyanolyan problémákat okozna, ha a határ két oldala különböző időzónába kerülne.

Ezért lesz nagyon nehéz egységes európai álláspontot kialakítani a kérdésben. Amíg ez nem sikerül, addig marad az évenkénti kétszeri óraátállítás.

Forrás: hirado.hu

Pin It on Pinterest

Share This