Isten ajándékaiban gyönyörködve

Most, amikor egyre több honfitársunk fogy ki az itthon maradás mellett szóló érvekből, különösen nagy fontossággal bír, ha az ember testben és lélekben is közelebb kerül ahhoz a helyhez, amelyhez népe történelme köti.

Április 26-án Schmitt Pál, Magyarország volt köztársasági elnöke adományának jóvoltából, Horkay Sámuel vezetésével Kárpátalja 7 járását érintő, közel 350 km hosszúságú honismereti kiránduláson vettek részt a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezete (KMKSZ NKSZ) alapszervezeteinek elnökei és aktivistái. Ahogy Barta József, a KMKSZ NKSZ elnöke fogalmazott, a kirándulást azzal a céllal szervezték, hogy testben és lélekben megerősítsék azokat az embereket, akik a mostani nehéz időkben is kitartanak szülőföldjük mellett, és azért munkálkodnak, hogy erősítsék közösségeiket.
A túra Nagyszőlősről indult, majd a csapat Husztot érintve, a Nagy-Ág völgyében a gombásteleki „asszonyvallató” függőhídhoz érkezett, ahol a bátrabbak kipróbálták a több méter magasan imbolygó függőhidat. Majd Ökörmezőt érintve, a Volovec-patak völgyén át értük el a Kamjanka-hágót, utunk legmagasabb pontját, s a nyergen sétálva elénk tárultak a Kraszna-havasok és a Borzsa-havasok, napsütéstől szikrázó vonulatai, a Nagy-Ág, a Volovec-patak és a Talabor völgyének panorámája. Innen leereszkedve Alsószinevérnél tettünk egy rövid sétát a Talabor szurdokvölgyében, megtekintve az Asszonyok könnyei fátyolvízeséseket, majd az Árpád-vonal alsószinevéri völgyzárának bunkerei és lövészárkai között a második világháború eseményei elevenedtek meg. Továbbhaladva Fülöpfalvánál a Sipot-vízesés jelentette utunk egyik legszebb állomását, amelyet a lehető legjobb időben láthattunk, hiszen ilyentájt zúdul le a legtöbb víz a 14 méteres magasságból. A következő megállóról, a Kanora-gerincről pedig a Keleti-Beszkidek részét képező vízválasztó gerinc, az ezeréves határ, a Máramarosi havasok, a Róna-havasok csúcsainak látképe adott újabb bizonyságot számunkra abban, hogy Kárpátalja gyönyörű. Nagyszőlősről indulva, a Huszti, Ökörmezői, Volóci járáson át a Szolyvai, a Munkácsi és a Beregszászi járást is érintve zárult a túra.
Horkay Sámuel a kirándulást követően kiemelte: Kárpátalja magyarsága már sok vihart, szenvedést átélt, de Isten, akibe hitét vetette, mindeddig megsegítette, s továbbra is belé kell vetni hitünket, reményünket. Gondolatát továbbfűzve Barta József hangsúlyozta: szülőföldünk gyönyörű helyei mind-mind Isten ajándékai. „Örüljünk, és adjunk hálát az Úrnak, hogy erre a csodálatosan szép helyre teremtett minket, biztosan nem céltalanul. Maradjunk itt meg magyarként – ez a dolgunk most és a jövőben is.”

Espán Margaréta