Kétféle cukorbetegség: mi a különbség?

A cukorbetegségnek azért különböztetjük meg típusait, mert bár közös tünetük az emelkedett vércukorszint, a betegség oka, eredete más.

Sejtjeink tápláléka a glükóz (szőlőcukor), amely részben a bélben felszívódott táplálékból származik, a többit a máj állítja elő. A máj nem csak tárolja a cukrot, de elő is tudja állítani. Amikor alacsony a vércukorszint, mert például koplal valaki, a máj felszabadítja a tárolt glükózt (és szükség esetén elő is állítja), így normál tartományban tartja a vércukorszintet, működik a testünk.

A glükózt a vér szállítja a sejtekhez, amelyek a hasnyálmirigy termelte inzulin nevű hormon segítségével tudják befogadni azt. A diabéteszes emberekben közös, hogy a cukoranyagcseréjük nem működik megfelelően, a sejtjeik éheznek, miközben vérükben ott kering a cukor, amely táplálhatná őket.

Miért nem tudják felvenni a táplálékot a sejtek?

Az erre a kérdésre adott válaszok alapján különböztetjük meg a betegség fajtáit.
Az egyik lehetőség, hogy nincs elég inzulin – ennek okait egyelőre csak feltételezik: okozhatja genetikai hajlam, illetve lehet vírusos vagy autoimmun eredetű a hasnyálmirigy-károsodás. Ez az 1-es típusú diabétesz lényege.

A másik variáció (2-es típusú diabétesz), hogy van elég inzulin, de nem tudja bejuttatni a cukrot a sejtekbe, mert azok érzéketlenné (rezisztenssé) váltak a hatásával szemben. Hogy miért?

Ez általában egy összetett folyamat eredménye, melyben döntő szerepe van az életmódnak, a betegség legtöbbször ametabolikus szindrómatalaján alakul ki, amelyre jellemző a törzsre lokalizálódó elhízás, a magas koleszterin- és trigliceridszintek és az emelkedett vérnyomás. A 2-es típusú diabétesz általában észrevétlenül alakul ki, gyakran más okból végzett rutinvizsgálatok során derül rá fény.

A 2-es típusú cukorbetegséget eleinte gyógyszerekkel kezelik, amelyek a sejtek inzulinérzékenységet próbálják fokozni, de inzulinkezelés is szükségessé válhat, ha a túlhajszolt hasnyálmirigy kimerül.

Az 1-es típusú cukorbetegség főként a gyermekek és a fiatalok betegsége. A hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjei pusztulnak el, emiatt inzulinpótlásra szorul a beteg élete végéig. Ha nem kap a szervezete támogatást, a vércukor nem tud a sejtekbe jutni, a vérben marad, és roncsolja a szervezetet. A máj eközben fehérjéket és zsírokat alakít át cukorrá, az éhezés elkerülésére. A vese pedig fokozza a vizeletkiválasztást a vércukorszint csökkentésére. A nagy mennyiségű folyadékvesztés kiszáradást és kómát okozhat. A cukorbetegség jellegzetes tünetei a sok vizelet, a fogyás, az állandó szomjúság.

A 2-es típusú cukorbetegség inkább idősebb korban jelentkezik. Nem pusztulnak el az inzulintermelő béta sejtek, még sincs megfelelő inzulinhatás a sejtek rezisztenciája illetve a termelés csökkenése miatt. Mivel a cukorbetegség ezen típusánál van inzulin, a vércukorszint lassabban emelkedik. A tünetek is eltérők: végtagzsibbadás, nehezen gyógyuló sebek, bőrviszketés, romló látás.Magyarországon 772 ezer diagnosztizált cukorbeteg él, de a fel nem ismert esetekkel együtt a lakosság 10 százaléka is érintett lehet.

Egyéb diabétesztípusok

A 3-as típusba olyan betegek tartoznak, akiknek genetikai hiba, idült hasnyálmirigy-gyulladás, egyéb betegség (Cushing-kór, hyperthyreosis, Down-kór stb.) miatt, kémiai szerek, gyógyszerek hatására (pl. szteroidok) illetve vírusfertőzések nyomán (újszülöttkori rubeolafertőzés, Cytomegalovírus-fertőzés) károsodott a cukoranyagcseréje.

A diabétesz 4-es típusa a terhességi diabétesz, amely előzőleg nem cukorbeteg várandós nők körében fordul elő. A kór legtöbbször a szülés után elmúlik, ám előfordulása a későbbiekben növeli a diabétesz kialakulásának kockázatát.