Keveset pihen a magyar

Kevés pihenőnapnak örülhetnek a magyarok: ünnepnapból a közép-kelet-európai országokban Magyarországon és Ukrajnában van a legkevesebb.
Habár idén a korábbi évekhez képest sokkal több hosszú hétvégének örülhetnek a magyar munkavállalók, éves szinten kevesebb a törvényben meghatározott munkaszünetet jelentő ünnepnap Magyarországon, mint a régió többi országában – mutat rá az Accace hat közép-kelet-európai országban végzett felmérése.
A legtöbb fizetett szabadnapnak a szlovákok örülhetnek, míg ukrán szomszédaink akkor is kapnak egy nap extra pihenőt, ha valamelyik nemzeti ünnep hétvégére esik.
Csúcspontjához ér ezekben a hetekben a szabadságolási szezon. A munkavállalók többsége erre az időszakra időzíti nyaralását. Sokan tervezik úgy a szabadságukat, hogy egy hosszú hétvége is beleessen, így kevesebb szabadnapot felhasználva a vakációra. Valószínű, hogy az egyetlen nyári hosszú hétvége miatt, augusztus 20. környékén lesz a szabadságolások csúcspontja, ugyanis nemzeti ünnepünk idén hétfőre esik.
De nem ez az egyetlen hosszú hétvége ebben az évben: 2012-ben az összesen kilenc, három- vagy négynapos pihenésből még öt hátravan Magyarországon.
„A hosszú hétvégék magas száma ellenére a magyar munkavállalók számára sokkal kevesebb munkaszüneti napot jelentő ünnepnap van, mint a közép-kelet-európai régió többi országában dolgozóknak. Miközben például Lengyelországban 13, Szlovákiában pedig 15 a fizetett szabadnapok száma évente, addig hazánkban mindössze 10 olyan ünnepnap van egy évben, amikor nem kell dolgozniuk a munkavállalóknak” – jelentette ki a felmérés kapcsán Nemecz István, az Accace ügyvezetője.
Az outsourcing és tanácsadó cége felmérést készített a szabadságolások számáról hat közép-kelet-európai országban. A vizsgálat meglepő eredményeket hozott.
A felmérésben részt vevő országok (Csehország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Ukrajna) közül Magyarországon és Ukrajnában a legkevesebb az ünnepnapok száma. Az ukránok azonban mind a tíz napot megkapják szabadnapként, mivel ha esetleg hétvégére esik egy ünnepnap, akkor a rákövetkező hétfőn biztosan nem kell dolgozniuk.
A régió többi országában, így Magyarországon is ilyen esetekben bukják a munkavállalók a szabadnapot. Akiknek azonban a hétvégére eső ünnepnapon is dolgozniuk kell, azok jellemzően dupla annyi bért kapnak szombatra és vasárnapra, mint egy átlagos hétköznapon.
További érdekesség, hogy igen népszerű a hosszú hétvégék kreálása a munkanapok cseréjével: a hat régiós ország mindegyikében le kell dolgozni a pénteket vagy a hétfőt, ha a munkaszüneti nap csütörtökre vagy keddre esik, Lengyelország és Szlovákia kivételével, ahol ilyen esetekben a hétfő vagy a péntek ugyanúgy munkanap.
Szabadságolás a közép-kelet-európai régióban
A környező országok közül Szlovákiában a legmagasabb a fizetett szabadnapok számra (15), ezt követi Lengyelország (13), Csehország (12) és Románia (11), a sort pedig Magyarország és Ukrajna zárja 10-10 ünnepnappal.
Míg a szlovák döntéshozók két szabadnap eltörlésén gondolkodnak, addig a román politikusok két új ünnepnap bevezetését tervezik.
Ukrajnában akkor is jár a szabadnap, ha az egyébként hétvégére esik – ez esetben a rákövetkező hétfőn nem kell dolgozniuk a munkavállalóknak.
Szlovákiában és Lengyelországban jellemzően kevesebb a hosszú hétvége, mint Magyarországon, mivel náluk nem működik az elcserélt munkanapok rendszere, így ha keddre vagy csütörtökre esik a szabadnap, akkor hétfőn és pénteken ugyanúgy dolgoznak, mint normál esetben, tehát nem váltják ki azt a napot egy szombattal.
Forrás: nol.hu