Ma van a „Ne gyújts rá” világnap
Ne gyújts rá!
Hadj fel vele és élj 10 évvel tovább!
A világ egymilliárd ember fújja nap mint nap a füstöt. E káros szenvedély jelenleg mintegy 6 millió ember halálát okozza évente. Tíz évvel tovább élhetnének a 40-50 éves dohányosok, ha nem hódolnának káros szenvedélyüknek. A cigarettázók környezetében élőknél sokkal gyakoribbak a szívpanaszok, ugyanakkor fokozódik a halálos szívizomelhalás esélye is. Ma van a „Ne gyújts rá” világnap.
A dohányzás korunk legelterjettebb szenvedélybetegsége, melyet nem véletlenül a XXI. század pestisének is szoktak nevezni, hiszen az általa okozott halálozás világszerte a középkori fertőző betegségek pusztításával vetekszik.
Hazánk dobogós helyen áll az uniós országok közt a dohányzás okozta halálozás tekintetében. Évente 40 ezer ember veszíti életét e káros szenvedéllyel összefüggő betegségek következtében. Ez a szám az éves halálesetek közel húsz százalékát teszi ki. Ugyanakkor megközelítőleg 2500 azon passzív dohányosok száma, akiket mások cigarettafüstje öl meg.
A „Ne gyújts rá” világnap alkalmából a dohányzás veszélyeire, a visszaszorítás szükségességére hívja fel a lakosság és az orvosok figyelmét a Magyar Kardiológusok Társasága /MKT/.
A felmérések szerint a dohányzás a tüdőrák okozta halálozások 90-95 százalékáért, az összes rákhalálozás 30-35 százalékáért, az idült gyulladásos légúti betegségek 80-85 százalékáért, míg a koszorúér-betegségek 25-30 százalékáért felelős. A dohányosok nagy többsége 18 éves kora előtt már kipróbált valamilyen dohányterméket. Minden ötödik tíz éves már elszívta az első cigijét. A 13 évesek között már 50 százalékos az arány, 10 kezdő középiskolásból pedig már 7 cigarettázott. A 12-14 éves lányok 7, míg a fiúk 12 százaléka dohányzik, a 18-30 éves nőknek pedig a 42 százaléka. Minden ötödik gyermek egy doboz cigarettát szív el passzív dohányosként egyetlen hétvége alatt. Sokan a szülőktől látják, szívják.
Az emberi szervezet nem egyformán reagál a dohányzás károsító hatásaira, a dohányosok döntő részénél azonban a dohányzás az egész szervezetet megbetegíti,mintegy 25 életet veszélyeztető betegség vagy betegségcsoport kialakulásáért tehető felelőssé.
A dohányzás a szív-és érrendszeri betegségek egyik fő rizikófaktora, amely során a szervezetbe került anyagok károsítják az ereket és hozzájárulnak azok elmeszesedéséhez, valamint növelik a vérrögképződés (trombózis) veszélyét. A szívinfarktus kockázata a dohányosok körében sokkal nagyobb, mint a nemdohányzók esetében, ugyanis azoknál, akik nap, mint nap rágyújtanak, a szívet tápláló koszorúereken úgynevezett plakkok képződnek, melyek előbb szűkítik, majd később elzárják az ereket, ez pedig szívinfarktushoz vezethet. A plakkok egy része hirtelen, minden figyelmeztető tünet nélkül vérrög okozta koszorúér-elzáródást, infarktust vagy hirtelen szívhalált okozhat – hangsúlyozta Prof. Dr. Kiss Róbert Gábor, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke. Ugyanakkor a dohányos kismamák káros szenvedélye kihat a magzat fejlődésére is, hiszen a dohányfüstben élő csecsemők körében sokkal gyakoribb a hirtelen halál, azaz a bölcsőhalál elfordulása valamint a koraszülések jelentős részéért is a cigaretta a felelős. A terhes nők több mint negyede dohányzik Magyarországon.
A felmérések szerint a magyarok 75 százaléka szeretne megválni rossz szokásától. Nagyon sokan ideje korán felhagynak ezekkel a próbálkozásokkal, nem gondolva arra, hogy tíz évvel hosszabb élettartamra számíthatnak azok, akiknek akár 40-50 éves korukban sikerül lemondania a káros szenvedélyről. Van, akinek mégis sikerül, hiszen a magyar lakosság 17 százaléka már leszokott dohányos, azaz több mint 1 millió honfitársunknak már sikerült lemondani a dohányzásról, és megszabadulni annak egészségkárosító hatásaitól – folytatta gondolatait az MKT elnöke.
Egy amerikai egyetemen 79 ikerpárt vizsgáltak, a dohányosok esetében az arcuk, álluk megereszkedett, a ráncok elmélyültek, nagyobbak lettek a táskák a szemük alatt, nem beszélve a koszorús erekben a nagy kockázatú veszélyes felrakodásról, amely könnyen vezethet szívinfarktushoz.
Minden év novemberének harmadik csütörtökjén a világon arra szólítják fel a dohányzás rabjait, hogy (legalább) egy napig függesszék fel káros szenvedélyüket.
Ha időben abbahagyjuk a dohányzást az általa okozott károsodások visszafordíthatók. A tapasztalatok szerint, aki 35 éves kora előtt lemond a káros szenvedélyéről annál a szív-és érrendszeri megbetegedés kialakulásának az esélye olyan, mintha sosem dohányzott volna. Ugyanakkor a cigaretta letételét követő 20 perc múlva a vérnyomás és pulzus visszatér a normális szintre, 8 óra múlva a vér oxigénszintje újra normális lesz, egy nap elteltével jelentősen a szénmonoxid kiürül a szervezetéből, 3 nap múlva hörgőgyulladása enyhül, könnyebben lélegzik, energikusabb lesz, egy év elteltével 25 százalékkal csökken a heveny szívizomelhalás kialakulásának esélye, míg 10 év múlva a tüdőrák kockázata fele akkora, mint dohányzó embertársaink esetén. A heveny szívizom elhalás esélye megegyezik a soha nem dohányzókéval.
A dohányzásról való lemondás számos egyéb nyereséggel is jár, jobb lesz a közérzetünk, javul a teljesítőképességünk, jobb lesz a leheletünk, kifehérednek a fogaink, körmeink, kitisztul a hangunk, kisimul, egészségesebb lesz a bőrünk.
Nem utolsó sorban figyelembe kell venni, hogy a dohányzás rendkívül költséges, „luxus” tevékenységnek számít. Egy átlagos dohányos tíz év alatt közel 75 ezer darab cigarettát szív el, 10 év alatt napi egy dobozzal számolva, egy dohányos közel négy millió forintot költ cigarettára.
Mindenkinek dohányzóknak és nem dohányzóknak mindent meg kell tenniük, hogy megálljt intsenek az egész társadalmat sújtó szenvedélybetegségnek. Érdemes fontolóra venni, hogy önmagunk és szeretteink egészsége érdekében, ne csak ezen a napon, hanem egész évben tartson a füstmentes időszak, hiszen minden egyes slukknak egészségkárosító hatása van. Ha nem teszünk ellene, akkor a korunk pestisének tartott szenvedélybetegség okozta mérhetetlen pusztítás tovább fogja szedni áldozatait.
Az európai unió többi országában már csak minden negyedik ember dohányzik, ahhoz, hogy ezt a szintet hazánkban is elérjük még öt-tíz évre szükség van.
A nemzetközi “Ne gyújts rá”- mozgalom világnapját minden év november harmadik csütörtökén tartják. A mozgalom 1974-ben az Amerikai Egyesült Államokból indult útjára. Célja, hogy legyen az évben egy olyan nap, amikor a cigarettázók nem gyújtanak rá, és a társadalom figyelmét felhívják a dohányzás és a passzív dohányzás veszélyeire.