Máramarosszigeti kiránduláson a técsői KMKSZ-alapszervezet

A Técsői KMKSZ-alapszervezet elnökének, Kékesi Sándornak a kezdeményezésére kirándulást szerveztünk a közeli Máramarosszigetre. A romániai megyeszékhely nem messze tőlünk, a Tisza túlsó partján terül el, de mivel elválaszt a határ, a kárpátaljai magyarok nem gyakran keresik fel ezt a különben csodálatos, látványosságokban bővelkedő ősi várost.
A mi kis csoportunk, mely kilenc főből állt, december 7-én indult. A határon márt várt bennünket Takács Attila, a helyi Leövey Klára Líceum tanára, aki vállalta kalauzolásunkat. Fő célunk a máramarosszigeti temetőben nyugvó Hollósy Simon festőművész, a nagybányai festőiskola alapítója sírjának meglátogatása volt. A temető bejáratától nem messze van egy egyszerű terméskőből készült sírkő, amelyet a festő bronz arcdomborulata díszít. A koszorú elhelyezése után még megnéztük a temető nevezetesebb halottjainak nyughelyeit is. Utána látogatást tettünk a református temetőben, ahol Leövey Klára pedagógus, írónő is nyugszik. Megtekintettük a helység szülötte, a magyar tannyelvű líceum névadójának a sírhelyét.
Ezután a református templomhoz mentünk, ahol az 1848–49-es hős honvédek, Asztalos Sándor és Móricz Samu 1887-ben emelt emlékműve áll. A város központjában, Hollósy Simon szülőházában ma üzletet ás kávézót működtet a ház mai gazdája. A főtéren látható még az egykori Vígadó, valamint az egykori leányiskola. Az épület ma az ukrán líceumnak ad otthont. A városnézést a börtönmúzeumnál fejeztük be, ami a kommunista államterrornak állít emléket. Kísérőnk fájdalmas szavakkal említette meg, hogy a régi magyarlakta városnak ma már legfeljebb tíz százaléka magyar nemzetiségű, az utcán alig hallani magyar szót.
Mivel időnk engedte, úgy döntöttünk, hogy megnézzük a técsői Tisza-romhidat a másik oldalról is.
Utazásunk nagyon szépre és tartalmasra sikeredett, reméljük, lesz folytatása is. Köszönet érte a szervezőnek és a tanár úrnak, kinek az előadásából sokat megtudtunk a város múltjából és jelenéből.

Koós Katalin