Meddig tart a kávé hatása?

Mindennek megvan a maga ideje. Így a kávé hatásának, de még annak is, amikortól a koffein tartalmú ital hatása nem a teljesítményt fokozza, hanem a feszültséget.

Egy friss kutatásból kiderült, hogy napi két (200 mg koffeintartalmú) kávé növeli a teljesítményt, de e csodás hatása mindössze két kialvatlan éjszakát követő napig érvényes. Ha ugyanis napi 5 óránál kevesebbet alszunk, akkor a harmadik alváshiányos éjszaka után a koffein hatását veszti.

Ahhoz, hogy a kutatók kibonthassák a kávé hatásmechanizmusát, 48 önkéntessel végeztek kísérletet. Az alanyok napi 5 óránál többet nem alhattak öt éjen át. Emellett minden nap kaptak 1-1 adag, 200 milligramm koffeintartalmú kávét reggel 8-kor és délben, illetve ugyanebben az időpontban placebót – miközben folyamatosan különböző feladatokkal, többek között pszichomotoros éberségi próbának (psychomotor vigilance task, PVT) vetették alá őket. Mindeközben az álmosságot két módszerrel is mérték, a Stanford Sleepiness Scale és a Maintenance of Wakefulness Test segítségével is ellenőrizték a résztvevőket.

ehasonlítva a koffeinfogyasztókat a placebócsoporttal, azt tapasztalták, hogy a kávéivók jóval frissebbek, éberebbek és kapacitálhatóbbak voltak a kísérlet többi résztvevőjéhez képest, azonban csak az első két napon. A harmadik napra a koffeinfogyasztás adta minden előny köddé vált, és hiába ittak további kávéadagokat, a teljesítményük semmivel sem javult.

„Ezek az eredmények azért fontosak, mert a koffeint serkentő hatása miatt széles körben használják, hogy ellensúlyozzák vele a kialvatlanságból eredő teljesítményesést. A tanulmány adatai azonban azt mutatják, hogy az ugyanolyan hatású koffeindózis alkalmazása nem eredményes több napi alváshiány mellett” – fejtette ki Tracy Jill Doty, a kutatás vezetője.

Azt is észrevették a kutatók, hogy a koffein nem csak a kognitív teljesítményre van jó hatással, hanem fokozta a hangulatot is a kialvatlan éjszaka ellenére. De ez is mindössze két napig tartott, a harmadikon a koffeinivó csoport tagjai egyre idegesebbé és frusztráltabbá váltak, jobban mint azok, akik a placebót fogyasztó kontrollcsoportban voltak.