Mennyi vizet és milyet igyunk?

Szervezetünknek megfelelő működéséhez szüksége van üzemanyagra: nemcsak az ételre, amelyet elfogyasztunk, hanem a folyadékra is, amelyet megiszunk, vagy más módon veszünk magunkhoz. De vajon tisztában vagyunk-e vele, mennyit igyunk és milyen módon pótoljuk az elvesztett folyadékot?

Input és output

Egy felnőtt ember szervezete átlagosan 60 százalék vizet tartalmaz. A víznek, azon túl, hogy testünk egyik nagyon fontos alkotóeleme, rengeteg biokémiai folyamatban is igen nagy szerepe van. Segíti a vérkeringést, szabályozza a vér összetételét, részt vesz a megfelelő vérnyomás biztosításában, valamint az emésztési és felszívódási folyamatokban, de segít szabályozni a testhőmérsékletet is.

Kétféle vízvesztéssel kell foglalkoznunk. Állandó vízvesztés a széklet-, illetve a vizeletürítés, változó pedig az izzadás, amit a hőmérséklet és más külső tényezők befolyásolnak. Egy nap nagyjából 2-2 és fél liter vizet veszítünk: ebben még nincs benne az izzadás, amely rendkívüli körülmények között akár plusz egy liter is lehet. Persze ilyenkor nemcsak a víz vesztesége a fontos, hanem a benne lévő só és más ásványi anyagoké is, amelyek nélkülözhetetlenek a szervezet működéséhez.

Szükség van a folyadékpótlásra

Egy átlagos szervezetnek naponta nagyjából 2-2 és fél liter folyadékra van szüksége. Extrém esetben – ez lehet fizikai munka, intenzív sportolás, rendkívül meleg hőmérséklet vagy betegség – jóval több folyadékot kell elfogyasztanunk, hogy ne jelentkezzenek hiánytünetek. A szükséges mennyiségnek körülbelül kétharmadát kellene ivással pótolni – erre legjobb a víz, amely a szervezet számára szükséges ásványi anyagokat tartalmaz –, a maradék egyharmadot pedig táplálékainkból kell fedeznünk, amire legjobbak a zöldségek és a gyümölcsök, de lehet leves vagy más étel is.

Ha a szervezet nem jut elegendő folyadékhoz, például fokozott izzadás, betegség esetén, akkor különböző tünetekkel jelzi, hogy baj van. Ilyen tünete lehet a kiszáradásnak a szédülés, hidegrázás, zsibbadás, görcsök a végtagokban, súlyosabb esetben a vesék működésének csökkenése.

Mit igyunk?

A víz a legjobb és legegyszerűbb folyadékpótló. Nincs benne kalória, azonban fontos ásványi anyagokat tudunk pótolni vele, melyek távoznak szervezetünkből.

Csapvíz

A csapvizet fizikai és kémiai tisztítófolyamatoknak vetik alá. Bár tisztítás után visszamaradhat benne fertőtlenítőszer, azonban szigorúan szabályozzák, hogy literenként mennyi klórt vagy más kémiai anyagot tartalmazhat. Természetesen előfordulhat utólagos szennyeződés, de sokkal nagyobb problémát okoz a vízvezetékek rossz állapota.

Ásvány- és forrásvíz

Egyre több helyen találkozhatunk a különböző ásványvizek mellett forrásvizekkel is, de sajnos nem mindenki tudja, mi a különbség a kettő között. A legnagyobb különbség a minőségi szabályozásban van. Ásványvizekkel kapcsolatban ez nagyon szigorú, több feltételnek is meg kell felelniük, például csak védett felszín alatti rétegből származhatnak, és kinyert állapotukban teljesen tisztának kell lenniük. A forrásvizek sokkal kevésbé kötöttek, csak annak kell megfelelniük, hogy szennyeződésmentes forrásból származzanak, és a felszín alól, de nem kell védettnek lenniük. A forrásvizek általában a csekély ásványianyag-tartalmú vizek közé tartoznak, szemben a minőségi ásványvizekkel.

A jó ásványvíz tartalma

Az ásványvizeket ásványianyag-tartalmuk alapján három csoportba osztjuk. A nagyon csekély ásványianyag-tartalmú vízben 50 mg/l-nél kevesebb, a csekélyben 500 mg/l-nél kevesebb, és a gazdagban 1500 mg/l-nél több az ásványianyag-tartalom.

Jó minőségű, egészségünkre jó hatású ásványvíznek azok minősülnek, amelyek ásványianyag-tartalma több mint 500 mg/l. Ezt az adatot minden ásványvíz címkéjén fel kell tüntetni, így vásárláskor ellenőrizheted, hogy megfelelő-e, amit a kosárba teszel.

Érdemes időnként váltogatni a vizeket, mert ha állandóan ugyanazt az ásványianyag-tartalmút isszuk, előfordulhat, hogy az egyes anyagok felhalmozódnak szervezetünkben, vagy éppen mások hiányozni fognak. Mindkét eset okozhat a működésben problémákat.

Brjeska Dóra