Mi a vérkép?

Szerző: | 2020.07.30., 18:35 | Színes

Illusztráció

A vérkép az egyik leggyakoribb laboratóriumi vizsgálat, mégis sok tévhit él róla a köztudatban. Bár sokan úgy gondolják, hogy a vizsgálattal összes szervünk működéséről átfogó képet kaphat az orvos, valójában másképp van.

Életünk során számos betegség esetén kapunk beutalót olyan laboratóriumi vizsgálatokra, melyeket vérvétel előz meg, laboreredményünk pedig igen bő információforrást jelent orvosunknak. Az orvos legtöbbször teljes vérkép-vizsgálatot javasol, amelyről a laikus ember úgy tartja, hogy tetőtől-talpig általános képet ad szervezetünk egészének működéséről. Egy laboratóriumi szakdolgozó számára ugyanakkor ez csupán egyetlen vizsgálatot jelent, melynek fókusza a vérben lévő elemek számán és arányain van.

A vérkép ilyen betegségeket jelezhet

A vérkép – vagy vérképvizsgálat – mást jelent tehát hétköznapi, illetve mást orvosi értelemben. Az előbbi szerint a vérkép minden olyan vizsgálat gyűjtőneve, melyet a vérvétellel nyert mintákból végeznek. Az orvosok azonban csak bizonyos vizsgálatot értenek alatta: a vér alakos elemeinek vizsgálatát, azaz a fehérvérsejt-, a vörösvérsejt-, a vérlemezke-számot és még néhány, főként a vérképzés állapotára utaló paramétert (például a hemoglobin, a hematokrit vagy a fehérvérsejt eloszlását). Angol neve talán közérthetőbb: blood count (tükörfordításban “vérszámlálás”, amely a vizsgálat menetére is jobban utal). A félreértések miatt célszerű lenne a köztudatban is a vérképvizsgálatot csak erre a laboratóriumi vizsgálattípusra fenntartani, és ha átfogóbban szeretnénk beszélni a vérből kinyerhető paraméterek sokaságáról, akkor a klinikai vagy orvosi laboratóriumi vizsgálatok elnevezést kellene használni.

Ezekből az eredményekből többek között vérszegénységre, vérvesztésre, kiszáradásra, a szervezetben lévő gyulladásos folyamatokra, a vérképzőszervekből kiinduló daganatos betegségre (leukémia), illetve egyéb vérképzőszervi betegségekre (csontvelő-elégtelenség) vagy véralvadási zavarok okára lehet következtetni. A vörösvértestek magas száma utalhat például tüdőbetegségre, míg az alacsony vörösvértestszám vitaminhiány, vérszegénység, illetve valamilyen más vérképzőszervi betegség jele lehet. Ha a hematokritérték magasabb, akkor valamilyen oxigénhiányos állapotra hívja fel a figyelmet, amely mögött szív- vagy tüdőbetegség is állhat. Ezzel szemben a hematokritérték csökkenése különböző vérszegénységekben, vérzésben, csontvelő-elégtelenségben, táplálkozási hiányállapotokban és leukémiákban fordulhat elő.

A vérvételt megkönnyíti, ha a vizsgálat előtt vizet iszunk – egyéb folyadékoktól, például kávétól, teától vagy szénsavas üdítőktől azonban tartózkodjunk! A vérképünket ugyanis jelentősen befolyásolják az elfogyasztott élelmiszerek és italok, amelyek akár néhány órán belül is torzíthatják eredményeinket. Javasolt továbbá a vérvétel előtt konzultálni háziorvosunkkal.

Megbeszélés az EBESZ kisebbségi főbiztos irodavezetőjével

Megbeszélés az EBESZ kisebbségi főbiztos irodavezetőjével

Az EBESZ Nemzeti Kisebbségi Főbiztos hivatalának irodavezetője kérésére a kárpátaljai magyar kutatók tájékoztatták Christophe Kampot az ukrajnai nyelv-, nemzetiség- és oktatáspolitika helyzetéről, a kárpátaljai magyar közösség nyelvmegtartási törekvéseiről, az anyanyelvi oktatási intézményhálózat megőrzéséért folytatott erőfeszítésekről.

Pin It on Pinterest

Share This