ver 001

Miért léteznek a vércsoportok?

Közel száz évvel ezelőtt Karl Landsteiner Nobel-díjat kapott azért, mert felfedezte, hogy nem mindenki vére egyforma, különböző vércsoportok léteznek. Azt azonban a mai napig nem tudjuk, miért is léteznek a vércsoportok.

Azt a legtöbb ember tudja, hogy milyen a vércsoportja, és azzal is tisztában vagyunk, hogy ez az információ miért fontos. A vércsoportok ismerete életek millióit mentette már meg, hiszen így biztonságosan tudnak donorvért adni annak, akinek erre szüksége van. A felfedezés és a hozzá kapcsolódó kutatások (például az Rh-rendszer, vagy annak megállapítása, hogy pontosan miben különböznek az egyes vércsoportok) azonban újabb és újabb kérdéseket vetettek fel, melyek közül a legfontosabb: pontosan mi a szerepe a vércsoportoknak? Miért alakultak ki?
Az egyik, igen népszerű elképzelés szerint a vércsoportok az evolúció különböző stádiumaiban alakultak ki, és azért léteznek, mert az általános egészségi állapotunk függ tőlük. Ezt az elméletet Peter D’Adamo tette ismertté, a vércsoportok és az ideális diéta közötti összefüggésekről szóló könyvében. Az elmélet szerint minden vércsoport számára létezik egy „tökéletes étrend”, amellyel nemcsak az áhított karcsúságot érhetjük el, de sokkal egészségesebbek is leszünk. Az AB0 étrend hatékonyságát azonban tudományosan nem sikerült bizonyítani, vagyis semmilyen összefüggést nem találtak a vércsoport szerinti étrend és az egészség között.
Egy érdekes jelenség arra világított rá, hogy az AB0 rendszer megléte egyáltalán nem élet-halál kérdése. 1952-ben, Bombayben ugyanis találtak néhány olyan beteget, akik egyik vércsoportba sem sorolhatóak be. A Bombay-fenotípus igen ritka, de semmilyen veszélye nincs – kivéve akkor, ha vérátömlesztésre kerülne a sor.
A vércsoportok és az evolúció közötti kapcsolatot bizonyíthatja az is, hogy az elmúlt években egyre több összefüggést találnak egyes vércsoportok és bizonyos betegségek között. Az 0-s vércsoportúak például hajlamosabbak a fekélyekre, de védettebbek a maláriával szemben. Eszerint az elképzelés szerint az őseinket nemcsak ezekbe a vércsoportokba lehetett volna besorolni, hanem sokkal többe, azonban ezek a vércsoportok fokozatosan kipusztultak, mert fogékonyabbak voltak a betegségekre.
Népszerű japán elképzelés szerint a vércsoportok a személyiségjegyeinket is meghatározzák, és nemcsak a munkavállalásnál vagy a párkeresésnél érdemes kideríteni, hogy a leendő partnernek milyen a vércsoportja. Egyes japán óvodák vércsoport szerinti nevelési tervvel álltak elő, a sportolóknak pedig a vércsoportjuk alapján írják elő az edzéseket. Ezek szerint a vércsoport nemcsak a fizikai jól-létünket és az egészségünket, de a lelkünket és a pszichénket is meghatározza – lehetséges, hogy a vércsoportok közötti különbségek közel sem olyan egyszerűek, mint ahogy hisszük?

Forrás: hazipatika.com