Miért olyan egészséges a kefir?

Ha az egészséges táplálkozásról beszélgetünk, amely elősegíti a megfelelő emésztést is, akkor rövid időn belül a kefir is szóba kerül, amit már több évszázada ismernek az emberek. De mit kell feltétlenül tudnunk róla?
A kefir olyan aludttej, amely a tej fermentációja (erjedése) során készül. Kefirgombákból áll, melyek szerkezete a tejbaktérium és az élesztő szimbiotikus kapcsolatán alapszik. Eredetileg kancatejből készült, ma leginkább tehéntejet használnak hozzá – írja a Gesundheit.de.

A krémes, sűrű állagú ital kissé keserű és savanyú ízű, mint a tejföl köpülésekor kiváló író, és enyhén pezseg a benne lévő szén-dioxid miatt. A kefir készítése során ugyanis kis mennyiségű alkohol is felszabadul. A tej alapú kefir mellett létezik víz alapú is, amely cukros, vizes oldatból készül.
A tejből készült italok előállításához használt kefirgomba, amelyet gyakran neveznek kefirkultúrának is, nem más, mint élesztők és baktériumok keveréke, melyek erjedése során a tejcukor (laktóz) tejsavvá, alkohollá és szén-dioxiddá alakul. Ez a kefirgomba egyébként már bioboltokban is kapható.

A kefirről úgy tartják, sok tápanyagot tartalmaz, és serkenti a bélrendszer működését. Ez igaz is, de hatása ennél jóval szélesebb körű és változatosabb:

• fehérjéket, A-, B- és D-vitamint és folsavat (B9-vitamin) tartalmaz, valamint szállít kalciumot, magnéziumot, vasat és jódot is. Ezek fontosak a csontjainknak, fogainknak, izmainknak, idegeinknek és a pajzsmirigyünknek.
• probiotikumokat tartalmaz. Ellentétben más tejtermékekkel (mint például a joghurt), a hagyományos kefirben a tejsavbaktériumok mellett élesztő és ecetsav-baktériumok is találhatók. Ezeknek különösen jótékony hatásuk van a vastagbél bélflórájára, kiiktatják a kórokozókat és erősítik az immunrendszert.
• a kefir fehérjékben, telítettségérzést okozó anyagokban gazdag, zsírtartalma viszont alacsony, és kevés kalóriát tartalmaz. Ezért gyakran része a diétának, pépesített zöldségekkel és gyümölcsökkel összeturmixolva. Valóban segít a fogyásban, jó hatással van az anyagcserére.
• a kefir a szép bőr egyik kulcsa, ugyanis a bélflórára kifejtett jótékony hatása megakadályozza a pattanások kialakulását. Ezért kozmetikákban arctisztításhoz is használják, hidratáló maszkként.

A hagyományos kefir alkoholtartalma a fermentációs folyamat miatt 0,3 és két százalék között mozog, ez azonban a kritikus mennyiség alatt van. Ezért a terhesség alatt is ajánlott napi egy dobozzal meginni, amit leginkább a magas folsavtartalom indokol. A vitamin ugyanis serkenti a sejtek fejlődését.

Kefir készítése otthon. Először is a vásárolt tejet (ha csak tehetjük, vegyünk házi tejet, hogy szarvasmarha-, juh- vagy kecske-, az mindegy) higiéniai okok miatt forraljuk fel, hogy a készített kefir semmilyen szennyezett baktériumot ne tartalmazzon. Utána a szintén boltban beszerzett kefirgombával együtt két napig kell erjeszteni légmentes, szobahőmérsékletű és sötét környezetben.
A masszát ezután szűrjük le. Ha a tej magasabb zsírtartalmú volt, az elkészült ital is krémesebb lesz, ha pedig biotejet használtunk, az további tápanyagokat ad hozzá. De készüljünk fel, hogy a kereskedelmi forgalomba kerülő kefirek az ipari eljárás miatt ízben azért különböznek attól, amit házilag készítettünk.

A hagyományos kefir ugyan tartalmaz alkoholt, de csaknem laktózmentes, így laktózérzékenyek is fogyaszthatják. A kefirt ugyanakkor nemcsak közvetlen fogyasztásra használják, hanem sütéshez és főzéshez is. Azonban figyeljünk arra, hogy túl nagy mennyiségben már egészségtelen, a túl sok tejsavbaktérium ugyanis veszélyezteti a bélflóra egyensúlyát.

Ez konkrétan azt jelenti, hogy napi fél és egy liter közötti elfogyasztott kefirmennyiség még jótékony hatással van a szervezetre, és támogatja az immunrendszert.