Miről ismerhető fel az Alzheimer-kór?

A memóriánkat számos testi és lelki tényező befolyásolja. Elsősorban a fáradtság, az aggodalom, a lehangoltság, a kiégés, a depresszió és a gyász képes erőteljesen rontani a működését.

Ha tehát ilyen állapotunkban elfelejtjük visszahívni azt, aki erre kért minket pár perce, vagy elfelejtjük, hova tettük le a lakáskulcsot vagy a tollunkat (amivel fél perce még írtunk!), vagy ha néha nem jut eszünkben egy szó, akkor ez nem katasztrófa. Csupán figyelmeztető jelzés, hogy ideje lassítani – írja az Origo.
A memória feladata, hogy a környezetünkből állandóan áramló, minket árvízként elborító vizuális és más jellegű információk egy kicsi (hasznos) részét képesek legyünk megjegyezni, majd később újra feleleveníteni.
Ám néha azt sem jegyezzük meg, ami fontos, vagy fontosnak tűnik: például, hogy hová tettük a telefont. Ha ez ritka, akkor semmi vész, ám ha rendszeresen előfordul, és zavarja a napi életvitelt, akkor orvoshoz kell fordulni, hogy eldönthesse: ártalmatlan túlterhelésről van-e a szó, vagy valami komolyabb problémáról, vagy annak előjeléről. Ilyen tüneteket produkálhat ugyanis az idegrendszer sérülése, a depresszió is, vagy akár az agyi érelmeszesedés is okozhatja, illetve rendszeresen megfigyelhető alkoholistáknál.

És persze ott van az Alzheimer-kór, amelynek azonban eléggé jól körülhatárolt kritériumai vannak. Az egyik legfontosabb az életkor. Ez a demenciafajta 65 éves kor felett jelentkezik, ha tehát valaki jóval fiatalabban (középkorúként, pláne fiatal felnőttként) tapasztal magán hasonló tüneteket, akkor az nem Alzheimer-kór.
Feledékenység, amely akár mondatismétlésekben is megnyilvánul, illetve jellemző a nevek, szavak elfelejtése, tárgyak teljesen logikátlan helyre pakolása. Nehezítetté válik a gondolkozás, a pénz kezelése, a bevásárló lista összeállítása, a boltban az élelmiszerek összeválogatása, az ítélőképesség is romlik, egyszerű problémák esetén is tanácstalan a teendőket illetően, például kiömlik a földre valami és nem tud mit kezdeni a helyzettel.
Megváltozik a személyiség, előbb csak hangulatingadozás figyelhető meg, később bizalmatlanság, üldözési mánia jelentkezhet, illetve ezekhez szorongás, nyugtalanság, agresszió is társulhat. Az Alzheimer egyik vezető tünete a tájékozódó képesség elvesztése. Ha valaki a saját szűkebb környezetében is eltéved, akkor az elég rossz jel. Mint ahogy az is, ha a napi rutinfeladatok végrehajtásában megakad: nem tudja, hogyan kell felvenni a nadrágot, belebújni az ingbe, miként kell hajat mosni, vagy akár a kanalat használni.

Mit tehetünk ellene? Ha csak memóriazavar, akkor sok mindent. Ha Alzheimer, akkor elég keveset. A Nemzetközi Alzheimer Társaság a Világjelentésében öt fontos dologra hívja fel a figyelmet, amivel csökkenthető a demencia kialakulásának kockázata: Vigyázzon a szívére! Mozogjon! Táplálkozzon egészségesen! Tornáztassa az agyát is! Élvezze a társas tevékenységeket! Szellemi frissességünket megőrizhetjük rejtvényfejtéssel, memóriagyakorlatokkal, tanulással, nyelvgyakorlással, vetélkedők nézésével, olvasással.
A korai felismerés és szűrés azért lenne fontos, mert – bár az Alzheimer-kór a tudomány jelenlegi állása szerint nem gyógyítható – de a tüneti, elsősorban a gondolkodási és viselkedési problémákra irányuló terápiás lehetőségek megvannak, illetve kifejlesztés alatt áll számos szépreményű gyógyszer. Ráadásul a betegség kialakulása késleltethető, a romlás lassítható.