Mitől van a „voltam már itt” érzés?

Történt már velünk olyan, hogy nem tudtunk elfelejteni egy számot? Hogy furcsán nézett ki az a szó, amit az előbb írtunk le? Úgy éreztük egy új helyen járva, hogy már voltunk ott? Ne aggódjunk, mindezek szó szerint csak a fejünkben történnek és ártalmatlanok. Az alábbiakban hat ilyen furcsa jelenséget járunk körül.

Dallamtapadás
Dallamtapadásnak hívjuk azt, ha egyszerűen nem tudunk kitörölni a fejünkből egy zeneszámot. Határozottan zavaró lehet, de egyáltalán nem káros az egészségre – az eseteket megvizsgálva látszik, hogy pont olyan hosszú részlet pörög le újra és újra a fejünkben, amilyen hosszú a rövidtávú memóriánk. Ez az emberek 98 százalékával előfordul, úgyhogy aggódnunk nem kell miatta – az mindenesetre a kutatásokból kiderül, hogy stresszes, kimerült állapotban könnyebben „beég” egy szám, továbbá neurotikusok és zenészek esetében gyakoribb a jelenség.

Wordnesia
Az angol „szó” és „amnézia” szavak összeolvadásából született új kifejezésre még magyar fordítás sincs (bedobjuk a köztudatba: szomnézia) – azt a jelenséget írja le, amikor egy mindennap használt, gyakran látott, ismert szó hirtelen „furcsának tűnik”, mintha pontatlanul, tévesen lenne leírva. Egyelőre semmilyen tudományos magyarázata nincs a jelenségnek, a legvalószínűbb, hogy mindezt a fáradtság okozza. Aggódnunk csak akkor kell, ha magát a szót sem ismerjük fel, ez ugyanis akár a stroke előjele is lehet.

Déjá vu
A déjá vu jelensége ismert és kellően megmagyarázhatatlan: ez az, amikor úgy érezzük, hogy már láttunk valamit, tapasztaltunk valamit vagy voltunk valahol úgy, hogy valójában ez az első találkozásunk az adott hellyel vagy jelenséggel. A kutatások szerint okozhatja az agy feldolgozási sebességének változása: két szemünkön és két fülünkön keresztül áramlanak be az információk, ha pedig az egyik inger akár egy ezredmásodperccel hamarabb fut be az agyba, már érezhetjük azt, hogy valami „már megtörtént” vagy „már ismerős”.

Előfordulhat olyan esetben is, amikor az agy egy korábbi, hasonló tapasztalatra csap le az információk rendszerezése közben – ennek hatására a déjá vu-t fogjuk megtapasztalni. Nagyon ritka esetekben a jelenség rohamok előtt is jelentkezhet.

Szinesztézia
A szinesztéziások különféle érzékszervi hatásokat kapcsolnak össze egymással – az egyik érzékszervbe érkező inger egy másikban vált ki hatást, így fordulhat elő, hogy a neveknek íze, a számoknak meg színe van. A szinesztézia nem jelez semmilyen neurológiai problémát, úgy tűnik, hogy az ilyen állapotot tapasztaló embereken egyszerűen csak „máshogyan vannak huzalozva”.

TGA
A tranzitórikus globális amnézia, rövidebb nevén a TGA hatására hirtelen elfelejthetjük saját nevünket vagy nem ismerhetjük fel a körülöttünk lévő embereket, azt is elfelejthetjük, hogy egy pár pillanattal korábban mi történt velünk. Mindez jelezhet stroke-ot vagy rohamot is. Ha a hippokampuszban, az agy emlékezésért felelős részében kisebbfajta roham történik, az emlékeink eltűnnek, majd visszatérnek, ahogy a vérellátás helyreáll. A kutatási adatok szerint előfordulhat olyan, hogy az emberek életében csak egyszer jelentkezik ez és soha többet, de ha akár egyszer is előfordult, érdemes lehet kivizsgáltatni.

Jamais vu
A déjá vu ellentéte a jamais vu („sosem láttam”) hatására egy ismerős helyzet teljesen ismeretlennek tűnik, vagy éppen egy jól ismert, hozzánk közel álló embert nem ismerünk fel. Ez gyakran epilepsziás roham előtt jelentkezik, azt is jelezheti, hogy agyunk képtelen hozzáférni a benne tárolt adatokhoz. Mások szerint az agy kimerültsége is okozhatja.