Nagyon kemény telet ígér?

Az ősz és az iskolakezdés hónapjában, Szent Mihály havában az őszi időszak és a jövő év időjárását, illetve a jövő évi termés milyenségét is megtudhatja az, aki figyeli a szeptemberi jeles napok időjárását.

Rögtön a hónap első napját, Egyed napját is a jeles napok között tartjuk számon. Szent Egyed egykori remete a leprások, koldusok és nyomorékok védőszentje. Egy hozzá kötődő legenda szerint Egyed egy barlangban élve remetéskedett, s egy szarvastehén táplálta őt tejével. A legendához kapcsolható, hogy szoptató anyák is kérték Egyed közbenjárását.

Sok helyen Egyed napján kezdik el vetni a búzát és a rozst, mert akkor bő termés van kinézőben. Ezen a napon kezdik el hizlalni a karácsonyra vágásra szánt disznókat. Az Egyed-napi csapadék esős őszt és enyhe telet jelez, ha nem esik eső, száraz ősz várható. „Olyan lesz egész szep­tember, milyen idő jön Egyeddel.” „Egyed, ha fenn hordót görget, jól terem jövőre földed” (a mennydörgés a következő évi bő termésre utal). „Ha elmúlt Egyed, a jószág már ehet.”

Szeptember 5-e Lőrinc napja. Rontónap, Lőrinc ugyanis „megrontja” a vizeket és a görögdinnyét, így szabad vizekben fürödni már nem szabad, a dinnye pedig innentől vízízű lesz. Ha Lőrinc napja napsütéses, hosszú és kellemes időjárású lesz az ősz.

Szeptember 8-a Kisasszony napja, Szűz Mária születésnapja. A fecskehajtó jelzővel is illetik, mert Kisasszony napja után indulnak útnak a fecskék (úgy tartják, akármilyen szép az idő, Kisasszonykor nem indulnak még el). Aki e nap reggelén nézi a napfelkeltét, megláthatja benne Máriát, ha arra érdemes. Sok helyütt ezután kezdték meg a vetést. A magvakat kitették a szabadba, hogy Kisasszony napjára virradóra harmat érje, vagyis az Úristen megszentelje. „Az időt Kisasszony napja négy hétre előre szabja.” Más nézet szerint amilyen az idő Kisasszony napján, annak ellenkezője jellemzi majd az egész őszt. A hegyvidéken élők szerint, ha e nap éjjelén nincs fagy, akkor hosszú és meleg ősz várható. „Szeptemberi meleg éjszakák finom bort érlelnek. Ha hidegre fordulnak Máriák, savanyúak lesznek.” Kisasszonykor fűzfát, szénát, kukoricaszárat, három almát és három nádszálat szenteltek, ezt a jószágnak adták, ha megbetegedett, majd rázárták az ajtót és kívülről keresztet rajzoltak rá. Ekkor kezdték el a betakarítást is.

Lambert napja (szeptember 14.) időjárás-jósló nap: ha Lambertkor szép az idő, olyan lesz a következő év tavaszának időjárása is.

Szeptember 18-hoz, Péter napjához negyvenes jóslat tartozik: negyven napig olyan időt várj, mint Péterkor.

Szeptember 21-e Szent Máté apostol és evangélista emléknapja. Sok helyen az ünnep hetében vetették a férfiak a gabonát, vagy e napon kezdtek hozzá. Ehhez több szokás, rituálé is társult: a férfiak megmosták lábukat és tiszta ruhában mentek ki a földekre, hogy elvessék az előzőleg megszenteltetett magvakat. Volt, ahol némán, egy szót sem szólva vetett a gazda, nyelve alatt pedig végig három búzaszemet tartott közben. „Ha Máté napján tiszta idő vagyon, a bornak esztendőre nagy bőségét várják.”

Szeptember 29-én Szent Mihály arkangyal ünnepe van. Az egyházi hagyomány szerint ő kíséri a lelkeket a túlvilágra. A Magyar néprajzi lexikon vonatkozó szócikkében olvasható: „Főként gazdasági élettel összefüggő hiedelmeket és szokásokat, időjárási megfigyeléseket fűztek hozzá. A gyergyói pásztorok pl. Szent Mihály napján tartották a farkasünnepet, hogy a csordát a hazatérés idejére megvédjék a farkasok kártételeitől. Az egykori prédikációk alapján Szent Mihály napjához, mint a többi ünnephez, bizonyos munkák tilalma is kapcsolódott. Göcsejben azt tartották, hogy annak, aki Szent Mihály napján mosott, kisebesedett a keze, aki pedig mángorolt, annak a háza felett egész éven dörögve pihentek a fellegek. A természet megfigyeléséből ered az a megállapítás, hogy Szent Mihály napja után a fű akkor sem nőne tovább, ha harapófogóval húznák. Az őszi vetésre az előtte levő vagy utána következő két hetet tartják a legalkalmasabbnak.” Szent Mihály emléknapján kezdődik a kisfarsang, s vele együtt a lakodalmak ideje, illetve ekkor fordul hidegre az idő. A mondás szerint: „Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet.” Szent Mihálykor az állatok viselkedését figyelték: ha a juhok szorosan egymás mellé feküdnek, az kemény telet jelent. Ugyanezt jelenti, ha Szent Mihálykor dörög az ég, továbbá „Szent Mihálykor keleti szél, nagyon kemény telet ígér.”

Az említett szokások közt, bár egyházi ünnephez kapcsolódnak, akadnak olyanok, amelyek alapvetően nem képezik részét az ünnep egyházi hagyományának. Tehát azt, amit főleg babonának nevezünk, nem szabad összekeverni az egyházi szokásokkal.

E. M.