Nálunk járt Vujity Tvrtko
„Egy este, amit soha nem fog elfelejteni!” – hallottuk és olvastuk a beharangozót, mely szerint Vujity Tvrtko Pulitzer-emlékdíjas horvát származású magyar író, újságíró, világjáró, riporter november 16-án a jánosi Helikon Hotel nagytermében tartja meg Túl minden határon című előadását a kárpátaljai közönségnek.
A sokat ígérő estén zsúfolásig megtelt a terem. Mindenki izgatottan várta, hogy milyen lesz majd, ha végre sorban állás és útlevél nélkül, kényelmesen, székben ülve lépnek át határokat és látogatnak el különleges országokba. S nem is mindig a hely az érdekes, hanem a kerettörténet, az esemény, amely elvitte az előadót a távolabbi országba.
Tvrtko bejárta a világot, mégis – a számára egyik legkedvesebb – utazása a tatárföldi volt, mert ott talált rá az utolsó magyar hadifogolyra, Toma Andrásra. Életének egyik legemlékezetesebb pillanata volt, amikor az idős, elmegyógyintézetben tartott, alig beszélő bácsi hibátlanul elszavalta Vörösmarty Mihály Szózatát.
Az észak-koreai utazásáról szóló beszámoló kezdetén elmondta, legnagyobb álma volt, hogy láthassa azt az országot, amely még mindig vasfüggönnyel van elzárva a külvilágtól. De hasonlóképpen megrázó élményekkel tért haza türkmenisztáni útjáról, hol szintén láthatta és tapasztalhatta, milyen mélységei lehetnek egy diktatúrának.
Előadása közepén büszkén megvallotta, hogy életének két nagy példaképe van: az édesapja, aki egy tanulatlan, de bölcs szénbányász volt, és mindig felejthetetlen tanácsokkal látta el fiát. A másik Nick Vujicic, a kezek és lábak nélkül született ember, aki szerte a világon az élet szépségéről beszél. Tvrtko néhány évvel ezelőtt Magyarországra is meghívta a prédikátort, aki több városban ezrek előtt vallott hitéről, életéről.
– Egy nagyon fontosat tanultam meg tőle: csak két dolog létezik, a győzelem vagy tanulság. A vereség nem létezik – vallotta őszintén az előadó.
Majd elmesélte egy magyar szomáliai lány történetét, akit sikerült kimenteni a szörnyű életkörülmények közül és Magyarországra hozni.
Végül humorosan beszélte el, hogyan került ki ő és barátja nem sportolóként a nyári, majd a téli olimpiai játékokra.
Sporttémánál maradva, és komolyra fordítva a szót bemutatta egy amerikai tornászlány nem könnyű útját a siker felé, aki azért szerzett győzelmet, mert rendíthetetlenül hitt a jó eredményben.
Ezzel kapcsolatosan elmondta, hogy mindenkinek van egy álma, ahogy mindenhol, úgy Kárpátalján is. Biztatta a jelenlévőket, hogy higgyenek az álmukban és ne adják fel, meg tudják csinálni. Hozzátette, hogy a legnagyobb hősök nem a nagy emberek, hanem az édesanyák, a magyar tanárok, az orvosok, akik minden körülmények között teszik a dolgukat, és mindig hisznek álmaik megvalósításában.
A rendezvény végén Tvrtko köszönetet mondott a szervezőknek, Bíró Tibor vállalkozónak és Magyarország Beregszászi Konzulátusának azért, hogy az előadás létrejöhetett. Záróakkordként az egybegyűltek elénekelték a magyar himnuszt.
Bunda Fehér Rita
Kárpátalja.ma