Nem érdekli az iskolákat, ha a diákok egymást zaklatják a neten
Nagyon kevés tanár foglalkozik a problémával, pedig kéne: a zaklatás fokozatosan az online térbe tevődik át, és súlyos lelki sérüléseket okoz a fiataloknak.
Az internetes zaklatás, más néven cyberbullying egyre inkább teret foglal a fiatalok körében, sőt egyre fiatalabb korosztály követi el – írja az Abcug. A diákok netes zaklatásai számtalan formát ölthetnek:ilyen például, ha valaki meztelen képet küld a szerelmének, ám ő a szakításukat követően közzéteszi azt, hagyva, hogy több százan tovább osszák.
De sokszor előfordul, hogy valaki nevében hamis Facebook profilt készítenek, amit persze rá nézve bántó és pejoratív tartalmakkal töltenek meg. És ez tényleg csak két példa a zaklatás ezernyi módszere közül, amelyek életre szóló fájdalmat és lelki sérülést okoznak a tiniknek.
Az iskolák vezetői és tanárai egyelőre nem érzik saját feladatuknak, hogy foglalkozzanak a gyerekek egymást érő bántalmazásaival, ha azok nem az iskola falain belül történnek.
De mi a különbség az iskola falain belüli zaklatás – például egy elgáncsolás – és az internetes zaklatás – például egy intim fotó közzététele – között? Ezt szemléletes példával magyarázza el Csekeő Borbála, a Kék-Vonal Gyermekkrízis Alapítvány vezetője: „A suliban elgáncsolt gyerek szégyenét csak a körülötte állók látják. Az interneten közzétett fotót azonban mindenki, több száz (de akár több ezer) ember is látni fogja. Az iskolában elgáncsolt diák zaklatója azonnal látja áldozata reakcióját, szembesül azzal, amit okozott. Az internetes zaklatás esetében ez a rész teljesen hiányzik. Az internetes zaklatáshoz nem kell a zaklatónak és az áldozatnak egy helyszínen lennie. Bármikor megtörténhet.”
Magyarországon 2013-ban a 9-16 éves korú gyerekek közel 20 százaléka mondta önértékelő felmérésen, hogy volt már áldozata internetes zaklatásnak.
A tanárok és iskolaigazgatók egyelőre vajmi kevéssé érzik úgy, hogy a diákok egymást érő bántalmazásaival foglalkozniuk kellene, illetve nem tudják, mitévők legyenek. Csekeő Borbála egy-egy esetet mesél el, amelyben a tanárok a végére jártak egy ilyen ügynek. Volt, aki fegyelmi tárgyalást rendeltetett el, volt, aki csak ügyesen kiválasztotta, milyen feladatokat adjon gyanúsítottainak, és sikerült is rávezetnie őket arra, mit követtek el.
A szakértő azt is határozottan állítja, hogy a megoldás nem az eltiltás. Ez éppen azt váltja ki a gyerekből, hogy nem a tanárhoz vagy a szülőhöz fog fordulni, ha atrocitás éri.
A biztonságos internetezésről és az internetes zaklatásról leginkább médiaismeret, etika vagy osztályfőnöki órákon lehet beszélgetni a diákokkal az iskolában. Az Abcug csapata megkeresett négy iskolát, hogy megérdeklődje, foglalkoznak-e a témával a pedagógusok. Azonban „csak az egyikben tájékoztattak arról, hogy a téma kimondottan része a tananyagnak – egy budapesti középiskolában, médiaismeret órán.”
Vannak viszont digitális kompetenciafejlesztéssel foglalkozó szervezetek és kommunikációs cégek, akik az iskola meghívására díjmentesen tartanak előadásokat általános iskolákban a mobiltelefon és internet helyes használatáról.