Őszi teendők a gyombiológus szemével a kalászosokban és a repcékben

Jelenleg a kánikula, a hőségriadók, a szárazság és a melegrekordok napjait élik a gazdálkodók, ami sok negatív hatással volt eddig is, illetve majd az őszi munkálatokra is kihatással lesz.

Időrendben először az őszi káposztarepce gyomszabályozása, gyomirtása fog aktuálissá válni. A gyomirtás területén biztosan lesz a szélsőségek következményeképpen több olyan körülmény, amivel eddig nem találkoztak a gazdálkodók. Egyik ilyen tényező lehet, hogy több olyan kétszikű gyomnövény jelenhet meg a repcetáblákban, amelyekkel eddig nem találkoztak a gazdálkodók. Ilyen gyomnövény lehet a sebforrasztó zsombor, a tyúkhúr, a pipacs, a pásztortáska, a parlagfű, de egyéb egy és kétszikű gyomnövények is megjelenhetnek, attól függően milyen gyommagkészlet van az adott terület talajában. A szélsőséges időjárás az idei évben már eddig is jelentős hatással volt a csírázó, növekvő gyomnövényekre, így számítani kell arra, hogy az ősz folyamán sem lesz ez másképpen.

A repce vetését megelőző minden talajművelési eljárás célja a gyomirtás, illetve a talaj nedvességtartalmának megőrzése! Jelenleg azt tapasztaljuk, hogy a nedvességtartalom nagyon kedvezőtlen, a tarlóhántások nem minden esetben voltak tökéletesek, a talajban lévő gyommagok, illetve az elpergett gabonaszemek csírázása nem tudott eddig megindulni, ami biztosan nem kedvez majd a repce kezdeti növekedésének.
A vetést követő őszi gyomirtás lehetőségei

A vetés után, kelés előtt (tehát preemergensen) a magról kelő gyomnövények közül mind az egyszikű, mind a kétszikű gyomnövények ellen hatékonyan lehet védekezni. Jellemzője ennek a technológiának a rövid (néhány nap) felhasználási időszak, mivel a vetést követő néhány napon belül el kell végezni a permetezést, a kultúrnövényen jelentkező fitotoxikus tünetek elkerülése érdekében. A permetezést követő 1-2 hétben, legalább 15 mm csapadéknak hullania kell, alkalmanként legalább 5 mm-nél nagyobb mennyiségben annak érdekében, hogy hatékony legyen a preemergens védekezésünk. A csapadékon kívül, a megfelelő gyomirtóhatás elérése érdekében, a tökéletesen elmunkált aprómorzsás talajfelszín is előírás, amit sajnos a hazai talajok egy részén nem tudunk biztosítani, ezért ez a gyomirtási lehetőség hazánk sok repcetermesztő területén magas kockázattal jár.

Őszi állománykezelések (korai posztemergens, posztemergens, késői posztemergens technológiák) alkalmazásánál már van lehetőségünk védekezni az esetlegesen megjelenő évelő gyomnövények ellen is, bár tudni kell, hogy nem ez az optimális kultúra az évelők elleni védekezésben.

A magról kelő kétszikű gyomnövények elleni védekezésnél általánosságban elmondható, hogy a kultúrnövény legalább 2 leveles legyen, a gyomok ne legyenek 4 levelesnél nagyobbak. Ha ennél nagyobb gyomnövények is jelen vannak a kezeléskor, akkor a gyomirtásunk hatékonysága biztosan csökkenni fog. A gyomirtás időzítésénél figyeljünk a levegő hőmérsékletére, és legalább 10 °C felett védekezzünk. Ha mégsem így járunk el, akkor a gyomirtó hatás hatékonysága ebben az esetben is csökkenést fog mutatni.

Az egyszikű gyomnövények elleni védekezésnél fontos, hogy a megfelelő gyomirtó hatás érdekében az egyszikű gyomnövények a kezeléskor 10-20 cm magasak legyenek, mivel ebben a fenológiában van akkora növényfelület az egyszikű gyomnövényeken, hogy a kijuttatott szelektív egyszikű-irtók (graminicidek), megfelelő mennyiségben tudnak a gyomnövényekre jutni. A gyomnövények érzékeny fenológiai stádiumaiból is látszik, hogy teljesen más fenológiában kell védekezni a szelektív egyszikűirtókkal, így a legtöbb esetben ezen kijuttatások a hagyományos posztemergens gyomirtásokat követően történnek meg. Ebből is adódik, hogy sok esetben nem is kérdés, hogy külön menetben kell kijuttatni a graminicidek. Ha mégis felvetődik a kérdés, hogy lehet-e egymenetben kijuttatni más gyomirtó szerekkel, vagy más növényvédő szerekkel a graminicideket, akkor tanácsos még mindig követni az aranyszabályt, hogy a graminicidek önmagukba kerüljenek kijuttatásra, és a védekezések között néhány nap teljen el, ezzel biztosan elkerülhetjük egy esetleges fitotoxikus tünet megjelenését a kultúrnövényen.

Az ősszel vetett kultúrnövények között a legjelentősebb vetésterülettel az őszi búza rendelkezik, ahol jelentős változások történtek az utóbbi néhány évben. Azt kell mondani, hogy az őszi búza gyomnövényzete is jelentős mértékben átalakult, az elmúlt években-évtizedekben. Ez a változás azt eredményezte, hogy egyre inkább technológiai elem lesz (kell legyen) az őszi vegyszeres védekezés.

Növekszik azon területek nagysága ahol a nehezen írtható egyszikű gyomok közül a nagy széltippan, a vadzab-hélazab, a rozsnok-félék, az ecsetpázsit-félék, továbbá több kétszikű gyomnövény is egyre nagyobb teret nyer. Ezen gyomnövények ellen pedig már ősszel kell védekezni a hatékonyság növelése érdekében. Az őszi gyomirtásokkal nemcsak a korai gyomosodást előzzük meg, de a tavaszi gyomirtás is könnyebben időzíthető, vagy akár el is hagyható.

Az éghajlati adottságokból adódóan természetesen hazánkban sem alkalmas a teljes gabona vetésterület őszi gyomirtásra, így a hagyományosnak mondható tavaszi posztemergens kijuttatási technológiákat nem lehet leváltani egy őszi védekezés lehetőségével, ez csak kiegészítése, a technológia bővítése lehet hazánkban.

A preemergens gyomirtást (vetés után, kelés előtti kezelések), ha alkalmazni kívánjuk, ügyelni kell többek között arra, hogy az erősen porosodó, erózióra, deflációra és a rendszeresen vízállásos területeken ne végezzük el ezt a kijuttatási technológiát. Az optimális vetésmélység alapkövetelmény, továbbá a kellő hatékonyság elérése érdekében két héten belül szükséges legalább 15 mm csapadék, ezáltal az érzékeny gyomnövények a csírázási zónából nem fognak kicsírázni, így gyommentesen tud fejlődni a kalászos gabonánk.

Kiemelkedően fontos az őszi kezeléseknél, hogy a kijuttatás-technológiára még nagyobb hangsúlyt kell fektetni, mivel preemergensen egyenletesen kell az aprómorzsás talaj felszínére juttatni a gyomirtó szert, az őszi korai posztemergens, posztemergens kezeléseknél a gyomnövények lényegesen kisebb levélfelülettel rendelkeznek, mint amit egy tavaszi védekezésnél már megszokhattunk. Ezért a fúvókaválasztás, a fúvókák állapota, a rendszeres fúvókacserék, a cseppméret és a kijuttatott víz mennyisége még inkább fontos.

A kelés utáni, posztemergens védekezéseknek is egyre nagyobb szerep jut, főleg az egyszikű gyomnövények terjedése miatt. Aranyszabály, hogy az egyszikű gyomnövények esetében a gyökérváltás fenológiában a leginkább érzékenyek a gyomnövények, a kétszikű gyomnövények ellen pedig szik-4 leveles fenológiában a leghatékonyabb a gyomirtó szereket kijuttatni. Ősszel a permetezések előtt figyelembe kell venni a hőmérsékleti értékeket is, mivel ha hűvös időjárásban, esetleg hajnali fagyokat követően juttatjuk ki a gyomirtó szert, akkor egyrészt hatékonyságbeli csökkenést fogunk tapasztalni a gyomirtó szereknél, másrészt esetleges fitotoxikus tüneteket is okozhatunk a kultúrnövényünkön.

Összefoglalva elmondható, hogy az utóbbi években átalakult az őszi vetésű kultúrákban a gyomnövények elleni védekezés, mivel a repcében már szinte a teljes állomány részesül gyomirtó szeres kezelésben, az őszi búzánál pedig az egyszikű gyomnövények terjedése miatt egyre inkább elengedhetetlenné válik az őszi kezelés is.