Sebes pisztrángot telepítettek a Tiszába
Sebes pisztrángot telepítettek a Tiszába május 1-én a huszti járási Száldobos (Sztebilivka) és Szeklence (Szokirnicja) település között.
2 081 példány került a folyóba.
A Kapj rá! oldal meghatározása szerint a pisztráng teste oldalról kissé lapított. A fej aránylag nagy, az orr tompa, a száj csúcsba nyíló, széles, az alsó és felső állkapcson erős ragadozófogak találhatók. A farokúszó csaknem egyenes.
A hátúszó és a farokúszó között zsírúszó található. A hát leggyakrabban zöldesbarna, oldala aranyos csillogású, a has sárgásfehér. Egész testét pettyezettség díszíti. A pettyek színe a háti részen általában fekete, az oldalon piros. A pettyeket fehér gyűrű veszi körül. Ragadozó hal, inkább apróbb vízi élőlényekkel táplálkozik, de az idősebb példányok tápláléka kiegészül békákkal és kisebb halakkal. Tipikus élőhelyét a búvóhelyekben gazdag, tiszta, hűvös hegyi patakok képezik, bár rendkívüli alkalmazkodó képessége révén előfordulhat lassú mozgású vizekben és hidegvízű víztározókban is. Téli ívású hal, szaporodása novembertől januárig tart.
Egyik hal se olyan változatos faunánkban, mint a sebes pisztráng, mind színezetében, mind növekedésében. Herman Ottó A magyar halászat könyve (1887) című munkájában egy egész oldalt szentel a pisztráng színezetének, és az sem véletlen, hogy a halak kaméleonjának nevezi, hiszen új környezetbe kerülve színezetét néhány másodperc alatt megváltoztatja, az új mederfenék színéhez alkalmazkodva.