Számít-e, milyen színű a szemünk?

Genetikai örökségünk határozza meg a szemszínünket, attól azonban, hogy mindkét szülőnknek kék szeme volt, nem feltétlenül lesz nekünk is ugyanolyan. Szemünk színe ráadásul hajlamosíthat bizonyos betegségekre is.

Az antropológia az emberiség őseit valahonnan Afrikából eredetezteti. Ahogy napjainkban, úgy több tízezer évvel ezelőtt is a bolygó legforróbb övezetének számított ez a terület, amelyet szinte egész évben sütött a nap, emiatt pedig az itt élő emberekben sok melanin termelődött, hogy védelmet nyújtson az UV-sugárzás ellen. Az első embereknek így valószínűleg sötét bőr- és hajszínük, illetve barna szemük volt. Ahogy azonban őseink a világ minden pontjára elvándoroltak, úgy a környezeti tényezők is változtak, és a túlzott melanintermelődés már nem biztosított evolúciós előnyt. Genetikai mutációk és környezeti hatások együttesének is köszönhetően kialakulhatott a ma ismert hat szemszín: barna, szürke, kék, zöld, arany és albínó.

Szemünk színét elsősorban genetikai hátterünk befolyásolja, pontosabban a felmenőink génállománya határozza meg, hogy az íriszünket milyen típusú pigmentek alkotják, és mennyi van belőlük. Gének egész sora felelős azonban a végeredményért, ezért nem kell csodálkozni azon sem, ha teljesen más színű a szemünk, mint a szüleinké. Nagyjából egyéves koráig minden gyermeknek egységesen kékesszürke szemszíne van, ekkor ugyanis még nem termelődik a szervezetükben a szem színezéséért felelős melanintípus, az eumelanin. A végleges szemszín nagyjából 2-3 éves korra alakul ki, valamennyit azonban a későbbiekben is változhat – egyeseknél a kamaszkorban veszik észre, hogy egy kicsit világosodott vagy sötétedett a szemük.

A barna továbbra is a leggyakoribb a hat szín közül, míg a teljesen zöld szemszín a legritkább, az emberek alig 2 százaléka büszkélkedhet vele. Nagyon ritka a borostyánsárga szín is, amelynek kiváltó oka egy lipokróm nevű sárga pigment megjelenése az íriszben. Egy korábbi kutatás szerint a kék szemszín egy genetikai mutáció eredménye, így több ezer évre visszamenően egy ősre vezethető vissza minden kék szemű ember. Az albínóknak pedig gyakran pirosas árnyalatú a szeme, mivel a szervezetük nagyon kevés melanint termel, az írisz így átlátszó, és jobban kirajzolódnak mögötte az apró vérerek. Viszonylag ritka, de látványos „rendellenességnek” számít a heterokrómia, amely azt jelenti, hogy a két szem színe eltérő, illetve egy-egy íriszen belül különböző árnyalatok jelennek meg, például egy folt formájában.

A szemszín ezt árulja el az egészségünkről
Néhány kutatás azt is megállapította, hogy a szemszín hajlamosíthat bizonyos betegségekre is. Az American Journal of Ophthalmology szaklapban megjelent korábbi kutatás szerint például a barna szemű embereknél 1,5-2,5-szer nagyobb a szürke hályog kialakulásának kockázata.

Egy, a Nature Genetics című szaklapban publikált kutatásban pedig arra a következtetésre jutottak, hogy a kék és szürke szemszínű emberek kisebb arányban szenvednek a vitiligo nevű bőrbetegségtől. Két olyan gén ugyanis, amely a szürkés és kékes árnyalatért felelős, egyben csökkenti a vitiligo kockázatát is. Rossz hír azonban, hogy ugyanez a génvariáció növelheti a melanoma kialakulásának kockázatát. Egy kisebb tanulmány emellett arra enged következtetni, hogy a kék szemszínű embereket nagyobb arányban érinti az időskori látásromlás egyik elsődleges kiváltó oka, a makuladegeneráció is.