Szilveszteri és újévi szokások

Az év utolsó napja I. Szent Szilveszter pápáról kapta nevét, akit 314-ben választottak a keresztény egyház vezetőjének és 335-ben, éppen december 31-én hunyt el Rómában. Nyugati kultúrkörben az új év kezdete sokáig ide-oda tolódott.

Volt idő, mikor december 25-én ünnepelték, de előfordult, hogy előrecsúszott vízkereszt (háromkirályok) napjára, január 6-ára. Csak néhány évszázada – 1691-ben – XII. Ince pápai döntésével rögzült január elsejére.

Szilveszter és Újév ünnepéhez kapcsolódik talán a legtöbb babona és szokás, amiknek közös célja a következő esztendőre egészséget, bőséget, szerencsét, boldogságot varázsolni. Ezekből a szokásokból szeretnénk néhányat bemutaani, a teljesség igénye nélkül.

Különösen fontos szerepet kapnak az e naphoz kötődő zajkeltő szokások, melyek célja az ártó, rontó erők távol tartása a háztól. Eszközei igen változatosak: karikás ostor, duda, csengő, kolomp, trombita és sajnos a petárda is.

Az ólomöntést a középkor óta használják jóslásra. Mivel 327 fokon olvad, ezért kanálon gyertyaláng fölé tartva, otthon is könnyen olvasztható. Hideg vízbe öntve az ólom azonnal megszilárdul, közben érdekes alakzatokat vesz fel. A megszilárduló ólomdarab formája a következőket jelentheti:

angolna: a következő év eseményekben gazdag lesz

labda: nagy boldogság vár rád

sárkány: sok pénz van kilátásban

harang: még nem tudsz róla, de úton van a baba

fej: az álomférfi hamarosan eljön

egér: új szerelem a láthatáron vagy a meglévő kapcsolatba új tűz költözik

kulcs: anyagi fellendülésre számíthatsz

hagyma: bosszúság várható

szőlő: vidám éved lesz, siker koronázza elképzeléseidet

A patkó és a lóhere kultusza is régi időkre nyúlik vissza. Régen az emberek úgy gondolták, ha patkót tesznek az állatok vályújába megóvják őket a betegségektől. Más népek hajóikra és ajtófélfájukra szögezték. A cél minden esetben ugyanaz volt: védekezés a rossz szellemek és a balszerencse ellen. A patkó szerencsét hozó mivolta abban rejlik, hogy régebben a lovat szent állatnak tartották, ezért gyakran lóáldozatokat tartottak, hogy az isteneknek kedveskedjenek legdrágább állatuk vérével. A későbbiekben a patkó töltötte be ugyanezt a szerepet. A hiedelmek szerint az az igazán hatásos patkó, amit nem vásárolnak, hanem találnak. A négylevelű lóhere védelmező funkciója abból adódik, hogy formája kereszt formára emlékeztet, amely már a kereszténység megjelenése előtt is védelmet, a bajok elhárítását szimbolizálta. Valószínűleg a négylevelű lóhere ritkasága is hozzájárult ahhoz, hogy különleges növénynek tekintsék, ám a babonák szerint ereje akkor teljesedik ki igazán, ha véletlenül bukkanunk rá.

A időjóslással is több babona kapcsolatos. Régen sok ember megélhetését a föld jelentette. Ezért különösen fontos volt, hogy milyen termés várható a következő évben. Ha az Újév első napján süt a nap, akkor a hiedelmek szerint egész évben szép időre lehet számítani. Ha csillagos az ég, akkor rövid tél lesz. Tizenkét gerezd fokhagymába sót kell tenni, s amelyik gerezd reggelre nedves lesz, akkor az annak megfelelő hónapban esős vagy éppen havas idő várható, sok csapadékra lehet számítani. Ha Újév éjjelén piros a hajnal, akkor szeles lesz az esztendő.

Az, hogy mit eszünk és iszunk az év utolsó illetve első napján az egész évet meghatározhatja. Szilveszterkor leggyakrabban malacsült kerül az asztalra, hiszen a babona szerint betúrja a szerencsét a házba. Ezzel szemben sokan azért nem esznek baromfit, mert az hátrakaparja a szerencsét. Vigyázni kell a hallal is: folyó menti vidéken szerencsésnek tartják ugyan (ahány pikkely, annyi pénz), de máshol úgy gondolják, a hallal elúszik az ember szerencséje.

Ügyelni kell azonban arra, hogy szilveszter éjszakáján ne fogyasszunk el mindent, ami az asztalra kerül, egy középkori babona szerint ha nem eszünk meg mindent, a következő évben sem fogunk hiányt szenvedni.

Aki Újév napján lencsét eszik, annak soha nem ürül ki a pénztárcája. A lencsét egyes vidékeken babbal, vagy más szemes terménnyel helyettesítik. Sok háznál mandulaszemet vagy más apróságot főznek a lencsefőzelékbe, és az a lány, aki megtalálja, a babona szerint férjhez megy a következő esztendőben. Fontos szerepük van a süteményeknek is: többféle rétessel hosszúra lehet nyújtani a boldogságot.

Ne feledkezzünk meg az italok királyáról, a pezsgőről sem! A pezsgőzés elterjedésében nagy szerepet játszott Madame Pompadour, aki – ha hihetünk a legendáknak – az első pezsgőspoharat saját melleiről mintáztatta udvari mestereivel. Azóta sokat változott a pezsgőspohár alakja, jelentősen megnyúlt, hogy hosszúkás formájában a felfelé úszó parányi buborékokban kedvünkre gyönyörködhessünk. A pohár szája általában kissé befelé hajlik – így a pezsgő illata a pohárban koncentrálódik.

Főként szilveszteri rendezvényekre jellemző, hogy a poharakat piramis alakban rakják egymás tetejére és a legfelső pohárba kezdik el tölteni az italt, mígnem a finom ital szintről szintre az összes poharat megtölti. Ez a napjainkra igen elterjedt szokás Napóleon korára vezethető vissza, amikor a híres hadvezér egyiptomi útjáról való hazatérését pezsgőpiramissal ünnepelték.

Az új év első napjához számos hiedelem, babona kötődik, mert ennek a napnak a lefolyásából lehet következtetni az egész évre. Így például semmit sem szabad ezen a napon kiadni a házból, mert akkor egész évben minden kimegy onnan. Tartózkodjunk a veszekedéstől, házi viszálykodástól! Női munkatilalmi nap is, nem szabad mosni, varrni. Azt tartják, ha Újév napja reggelén az első látogató férfi, az szerencsét hoz, ha nő, az szerencsétlenséget. Szokás kora reggel friss vízben mosakodni, hogy egészségesek maradjunk. Aki reggel a kútról elsőnek mer vizet, úgy mondták, elvitte az aranyvizet, egész évben szerencsés lesz. Egyes vidékeken a mosdóvízbe egy piros almát is tesznek, ami szintén az egészség jelképe.

Az újévi szerencsekívánás régebbi formája a házról házra járó köszöntés volt. Mi ezt nem tudjuk megtenni, ezért egy kis versikével szeretnénk mindenkinek sikerekben gazdag, boldog új évet kívánni!

„Szilveszter alkalmából nem kívánok egyebet, csendes lépteid kísérje szeretet. Szívedbe béke, lelkedbe nyugalom, légy boldog a következő 365 napon! BÚÉK!”

Forrás: kengyel.info