Tavaszvégi teendők a gyümölcsösben
– Májust a levéltetvek hónapjaként is szokták emlegetni. Valóban így van?
– Igen, de rajtuk kívül számítanunk kell még az atkák, a gubacsatkák, a molyok, a körtelevélbolha, a cseresznyelégy lárváinak jelentkezésére, valamint felüthetik a fejüket a különféle gombás és vírusos megbetegedések is, mindenekelőtt a rettegett monília. Ilyenkor tehát mindenképpen, szinte valamennyi növényünket permeteznünk kell. Az őszibarackon és más növényeken máris nagy számban jelentkező zöld levéltetvek ellen hatásos például az Actara, a Mospilan, a B-58 stb.
A gyümölcsfákon (például a dión,) és díszfákon (hárs) is ilyenkor szoktak megjelenni a szemölcsös és nemezes gubacsatkák. Ezek a parányi, szabad szemmel alig látható lények a fákon, azok rügypikkelyei alatt telelnek, és rügyfakadástól jelennek meg. A felszaporodásuk következtében kialakuló gubacsaik májusban válnak feltűnőkké. Kártételük általában nem veszélyezteti közvetlenül a fák életét, de a levelek egy részét károsítják, csökkentik a levelek asszimilációját, valamint rontják a díszfák díszítő értékét. Védekezésként általában elegendő a károsodott levelek levágása és megsemmisítése.
Ezidőtájt károsítanak a sodrómolyok lárvái is. A lárvák a leveleket rágják, néha a termést is, és szövedékben élnek. Alkalmanként súlyos lombkárosodást okozhatnak. Ha megjelennek, célszerű mielőbb, még a kártételt megelőzően kémiai védekezést alkalmazni. Ne feledjük, hogy minél fiatalabbak a lárvák-hernyók, annál hatékonyabbak ellenük a rovarölő szerek.
Ismét megjelentek az amerikai szövőlepke hernyói, amelyek szinte minden gyümölcsfánkat károsíthatják. Célszerű még azelőtt védekezni ellenük, hogy fészkeikből szétmásznának a fák koronájában. Ehhez mindenekelőtt a fertőzött hajtás hernyófészkét metsszük le, és azonnal semmisítsük meg, égessük el. Erős fertőzésnél rovarölő szeres permetezés is szükséges ezután.
Évente két-három nemzedéket nevel az almamoly, melynek lárvái az almát, a körtét károsítják. A hernyók az alma termésében a héjától a magházig járatot rágnak maguknak, s barna színű morzsalékos ürülékszemcséket hagynak maguk után. Ezután a lárvák egy nagyobb lyukat rágva kimásznak a gyümölcsből, bebábozódnak, gyakran a fakéreg repedéseiben. Június végétől jelennek meg az almamoly második nemzedékének lepkéi, amelyek szeptemberig maradnak és fertőznek. A második nemzedék kártétele sokkal jelentősebb, mint az első nemzedéké, ezért a védekezésre is jobban oda kell majd figyelni. Az almamoly rajzásának kezdetét szexferomonos csapdákkal szokták figyelni. A kikelő és szétmászó lárvák elleni permetezést azután 10-14 napra kell időzíteni, hogy a csapdák ragacsos lapjára ragadt molyok száma hirtelen megnő, vagyis megkezdődik a rajzás.
A sodrómolyok, az amerikai szövőlepke és almamoly ellen azonos rovarölő szerek hatásosak, például az Actara, a Bactucid, a Decis, a Karate, a Sherpa, a Talstar. A kitinszintézist gátló szerek lassabban, kevésbé látványosan, de nem kevésbé hatásosan működnek, amennyiben leállítják a rovarok továbbfejlődését. Ilyen készítmény a Dimilin, az Insegar, a Match, a Nomolt. Vegyszerek alkalmazása nélkül is gyéríthetjük az almamolyokat: a fa törzsére hullámpapíröveket szerelhetünk, s 2-3 hetente cserélve az öveket, megsemmisíthetjük a mélyedéseibe behúzódó, bábállapotú molyokat.
– Mi a helyzet a növényeinket károsító betegségekkel?
– Máris megjelent a lisztharmat a köszmétében és az almafákon, ami ellen a Chorust ajánlanám. A szőlőnél már kezdődik a virágzás, ezért időszerű elkezdeni a megelőző vegyszeres növényvédelmet. Azt szoktam tanácsolni, hogy virágzás előtt egy réztartalmú szerrel kezeljük a tőkéinket, virágzás után pedig kéntartalmú szerrel. A réztartalmú szerek a peronoszpóra, a szürkepenész, az orbánc ellen nyújtanak védelmet, míg a lisztharmat ellen csak kéntartalmú szerekkel védekezhetünk. Mind a két típusú készítmény nagy választékban kapható a szaküzletekben, sőt most már olyan komplex készítmények is beszerezhetők, amelyek szinte valamennyi betegség ellen védelmet nyújtanak, s ez nemcsak a szőlőre, hanem a gyümölcsfákra is vonatkozik.
– Mire figyeljünk permetezéskor?
– Először is, jegyezzük meg, hogy célszerű kombinálni a permetszereket, azaz egyszerre kijuttatni egy gomba és egy rovarölő szert, így egy menetben védekezhetünk a kórokozók és a kártevők ellen. A napjainkban forgalomba kerülő készítmények többsége már szabadon keverhető egymással, azaz nem oltják ki vagy gyengítik egymás hatását, mindazonáltal azt tanácsolnám, hogy felhasználás előtt alaposan tanulmányozzuk át a felhasználási útmutatót.
Tapasztalataim szerint, ebben az időszakban a gyümölcsfák védelmére hatásos lehet a Mospilan és a Chorus együttes kijuttatása. Az egyik egy gombaölő, a másik egy atka- és tetűirtó növényvédő szer.
Amikor növényvédő szereket vásárolunk, feltétlenül ellenőrizzük a szavatossági idejüket, s győződjünk meg róla, hogy mellékeltek-e hozzájuk használati utasítást. Előfordul, hogy a növényvédő szereket is hamisítják, aminek az egyik jele lehet, ha hiányzik a használati utasítás.
Lehetőség szerint olyan növényvédő szereket alkalmazzunk, amelyeknek az egészségvédelmi kivárási ideje nem haladja meg a hét napot, különösen akkor, ha a gyümölcsérés időszakába lépünk – például legelőbb a korai érésű cseresznye esetében -, nehogy véletlenül megmérgezzük azokat, akik fogyasztanak a termésünkből.
Permetezni szélcsendes időben tanácsos, amíg a hőmérséklet nem haladja meg a 26 oC-ot.
Permetezéskor alkoholt ne fogyasszunk, viseljünk légszűrős maszkot, szemüveget, s vegyünk kesztyűt, gumicsizmát, egyszóval védjük a bőrünket a permetlétől. Munka után alaposan mosakodjunk meg, igyunk egy pohár tejet, mert az semlegesíti az esetlegesen a szervezetünkbe került vegyszer maradványait.
A virágzó fák körül ebben az időszakban rajzanak a méhek. A vegyszerek elpusztíthatják kis mézgyűjtő barátainkat, akik növényeink beporzásáért is felelősek, ezért vagy a kora reggeli vagy a késő délutáni-kora esti órákban permetezzünk.
Kárpátalja